Az értékelés célja, hogy meghatározza a szükséges reformprioritásokat és támogassa az országokat az uniós integráció felé vezető útjukon. Ursula von der Leyen bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet még sürgetőbbé teszi Európa „újraegyesítését” a demokrácia és jogállamiság közös értékei mentén – írja közleményében az Európai Bizottság.
A bővítési folyamat továbbra is a tagjelölt országok eredményei alapján halad, amelyeknek széleskörű és visszafordíthatatlan reformokat kell végrehajtaniuk, különös figyelmet fordítva a jogállamiságra és alapvető uniós értékekre. Az utóbbi években jelentős előrelépések történtek a csatlakozási folyamatban:
többek között Albániával októberben megkezdődött az alapvető reformokat magában foglaló klaszter tárgyalása, Ukrajnával és Moldovával pedig júniusban nyitották meg a csatlakozási tárgyalásokat.
A tagjelölt és csatlakozásra váró országoknál ezeket a megállapításokat tette a Bizottság:
- Albánia: Az ország októberben megnyitotta a csatlakozási tárgyalások alapvető reformokat érintő klaszterét; a további előrehaladás érdekében fontos a jogállamiság és korrupcióellenes intézkedések megerősítése.
- Bosznia-Hercegovina: Márciusban kezdődtek a csatlakozási tárgyalások, miután előrelépéseket értek el a migrációkezelés, jogszabályi reformok és EU-val való külpolitikai együttműködés terén.
- Koszovó: A vízumliberalizáció 2024 januárjában lépett életbe; a csatlakozási folyamatban további erőfeszítések szükségesek a jogállamiság és szólásszabadság biztosításához.
- Montenegró: Előrelépett a jogállamisági fejezetekben, és további fejezetek ideiglenes lezárása várható, ha teljesíti a feltételeket.
- Észak-Macedónia: Folytatnia kell az EU-s reformokat a jogállamiság és igazságszolgáltatás terén; az EU-s joganyag hat klaszterére kiterjedő szűrés 2023 végén lezárult.
- Szerbia: Teljesítette a versenyképesség klaszter megnyitásához szükséges feltételeket, de további reformokat várnak a jogállamiság és civil társadalom terén.
- Ukrajna: Csatlakozási tárgyalások indultak júniusban, és a szükséges reformok végrehajtásával 2025-ben a következő tárgyalási szakasz is megnyílhat.
- Moldova: Ukrajnához hasonlóan júniusban megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat; a reformok végrehajtásától függően 2025-ben folytatódhatnak a tárgyalások.
- Grúzia: A 2023-as jelölt státusz ellenére a csatlakozási folyamat elakadt a kormányzati döntések miatt; az OSCE választási jelentése a demokratikus folyamatok erősítését sürgeti.
- Törökország: Bár jelölt ország, a csatlakozási tárgyalások 2018 óta szünetelnek, különösen az alapvető jogok és jogállamiság helyzete miatt, ám az EU folytatja a párbeszédet közös érdekek mentén.
Az EU-csatlakozási út támogatására új eszközök is rendelkezésre állnak, például a Nyugat-Balkán növekedési terve, amely 6 milliárd eurós reform- és növekedési alapot biztosít, vagy az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi csomag.
Az EU kiemelten támogatja az uniós piac integrációját és a strukturális reformok felgyorsítását ezekben az országokban, hogy stabil és fenntartható növekedést érhessenek el.
A Tanács fogja megvitatni a Bizottság bővítési javaslatait és dönt a következő lépésekről. A bővítés hosszú távon jelentős gazdasági és biztonsági előnyökkel jár mind az új, mind a jelenlegi tagállamok számára.
Címlapkép forrása: European Union
