Az elmúlt öt évben Európa egyre kritikusabbá vált Kínával szemben, nemcsak a régi problémák, mint az emberi jogok és a gazdasági egyenlőtlenségek miatt. Kína folyamatosan erősödő oroszbarátsága, különösen az ukrajnai háború miatt nyújtott közvetett támogatás, komoly aggodalmat váltott ki – írja a Politico.
Míg a korábbi EU-álláspont Kínát egyszerre tekintette partnernek és versenytársnak, az új kinevezettek Pekinget már egyértelműen riválisként látják.
A külügyi főképviselő-jelölt, Kaja Kallas határozottan az EU értékeinek védelmére összpontosít, és a partnerség említése nélkül beszél Kína szerepéről. A volt észt miniszterelnök hangsúlyozza, hogy Peking Oroszországhoz fűződő kapcsolata veszélyezteti Európa biztonságát, és
Kínát más „rosszindulatú” országok, mint Oroszország és Irán mellett említi, amelyek kihasználják a nyitott európai társadalmak sebezhetőségét.
Dubravka Šuica, a mediterrán ügyekért felelős biztosjelölt Kína és Oroszország térségi hatásának visszaszorítását tekinti feladatának. Az Európai Parlamentnek küldött programjában azt írta, az Európai Unió befolyása a régióban gyengült, míg Kína és Oroszország saját narratíváikat terjesztik, amelyek alattomosan aláássák az EU szerepét a szomszédos országokban.
A klímapolitikában Kína és az Európai Unió még korábban együttműködési pontokat keresett, ám a környezetvédelmi biztosjelölt, Wopke Hoekstra szerint
Európának függetlenítenie kell magát a kínai piacoktól, különösen a kritikus területeken, mint az elektromos járművek gyártása.
Az EU elektromosautó-piacának védelme érdekében javasolt kínai importtarifák különösen jelentősek, mivel az unió „szintre kívánja hozni a versenyfeltételeket” Kínával szemben.
A kereskedelmi biztosjelölt Maroš Šefčovič szerint Európának érdemes lenne szigorítania a kereskedelmi eszköztárát Kína piaci torzító gyakorlataival szemben – ezzel pedig visszahangozza Mario Draghi volt EKB-elnök jelentését, aki több protekcionista intézkedését javasol.
Šefčovič szerint Kína túltermelése és államilag támogatott ipari politikája jelentős egyensúlyhiányt okoz a globális piacokon, és ez egyre súlyosabb hatást gyakorol az uniós gazdaságra is, főként, ha Donald Trump megválasztása esetén Kína gyakorlatilag kiszorulna az amerikai piacról.
Az EU Global Gateway nevű kezdeményezése a kínai „Egy övezet, egy út” infrastruktúra- és beruházási projekt alternatíváját hivatott képviselni, amely tíz éve bővül. Az új Global Gateway biztosjelölt, Jozef Síkela azonban rámutatott, hogy a program láthatósága elmarad a kínai narratívától, és ígéretet tett az EU globális jelenlétének és reputációjának erősítésére a pekingi térnyerés ellensúlyozására.
Vagyis az EU és Kína között már nem természetes távolodás látszik, hanem egyre inkább éket is akarnak verni az Európai Bizottság új vezetői az államszövetség és az ázsiai ország közé.
A szakadék pedig már most tágul, amely kellemetlen helyzetet teremthet a gazdaságát egyre inkább Kína előtt megnyitó Magyarország számra.
Ugyanis a vámpolitikában és kereskedelmi ügyletekben a közös döntések kialakításakor nem kell konszenzusos döntésre jutni a legtöbbször – amíg szankciókról nincs szó –, így a többségi szavazási ügyekben átléphetik a magyar kormány javaslatait. Erre a legutóbbi példa a kínai e-autók importjára kivetett büntetővámok bevezetése, ahol Magyarország ellenkezése ellenére vetették ki a póttételeket.
Címlapkép forrása: Portfolio
