Az Európai Külügyi Szolgálat felvetette, hogy a tagállamok önkéntes hozzájárulást nyújthassanak az Európai Békekerethez (EPF), amely katonai felszerelések finanszírozására szolgál. Ez lehetővé tenné, hogy a jövőbeni pénzeszközök a hozzájárulók beleegyezése alapján folyósíthatók legyenek, nem pedig egyhangú támogatással.
Azonban egyes tagállamok, köztük
Franciaország és Németország, aggályaikat fejezték ki a javaslattal kapcsolatban.
Attól tartanak, hogy ez veszélyeztetheti az EPF mint külpolitikai eszköz jövőjét. Jelenleg az EPF az egyes tagállamok gazdasági súlyán alapuló kötelező hozzájárulásokra támaszkodik, és a kifizetésekhez egyhangúságra van szükség.
Az önkéntes hozzájárulások rendszere további bonyodalmakat okozhat, mivel bizonyos országokban ehhez a nemzeti parlamentek jóváhagyása szükséges lehet. A francia és a német kormány egyelőre nem kívánt hivatalosan nyilatkozni az ügyben.
Magyarország több mint egy éve vétózza meg az Ukrajnának nyújtott kifizetéseket, ami arra késztette a tagállamokat, hogy alternatív megoldások után nézzenek. Nem világos azonban, hogy az önkéntes terv mekkora támogatást fog élvezni a tagállamok körében. Egy ilyen lépéshez a 27 tagállam egyhangú támogatására lehet szükség.
Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrégiben Párizsban tárgyalt, ahol egy forrás szerint az Ukrajnának nyújtandó támogatásról is beszéltek.
Emellett az is szóba került, hogyan mélyíthetné el a két ország együttműködését az energetika és a védelem területén.
Az Európai Békekeret eddig hét csomagot hagyott jóvá összesen 3,5 milliárd euró értékben Oroszország teljes körű inváziója óta, valamint 2 milliárd eurót lőszerellátásra. A magyar vétó miatt azonban a diplomaták már most arról tárgyalnak, hogyan lehetne a segélyt megvédeni a jövőbeni blokkolásoktól.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
