Az Európai Unió egy jelentős energiaátalakítási folyamatot indított el, amelyben a hőszivattyúk kulcsfontosságú szerepet játszanak az épületszektor szén-dioxid-mentesítésében. Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) legfrissebb jelentése szerint 2022-ben a hőszivattyúk értékesítése 39%-kal nőtt, és a teljes állomány elérte a 20 millió egységet.
Ennek köszönhetően a hőszivattyúk 52,5 megatonna szén-dioxid-kibocsátást spóroltak meg – ami Görögország éves CO2-termelésének felel meg.
Azonban a hőszivattyúk elterjedése számos kihívást hoz magával, különösen a munkaerőpiacon, míg a tagállami eltérő szabályozások lassítják a folyamatot, ami segíthetné a kibocsátáscsökkentési tervek elérését – derül ki az Eurofound legújabb elemzéséből.
A hőszivattyúk piaca – amelyet leginkább a levegő-víz rendszerek dominálnak jelenleg – rendkívüli növekedést mutat, amit ambiciózus politikai célok ösztönöznek. Az északi országok már korán felismerték a hőszivattyúk előnyeit, Finnország és Norvégia pedig élen jár a bevezetésükben. Finnországban 2000 és 2008 között gyorsan növekedett a telepített eszközök száma, míg Norvégiában folyamatosan nőtt az ilyen eszközöket használó háztartások száma, és 2022-re már közel 40 százalékuknál építettek be ilyen rendszert.
Az Eurofound kutatása szerint Magyarországon a legalacsonyabb a beépített és a vásárolt hőszivattyúk száma.
Az erősebb szabályozáson is múlik
Az EU más országai is különböző célokat tűztek ki a hőszivattyúk telepítése terén. Ausztria például 2040-ig több mint 1,3 millió hőszivattyú telepítését tervezi, míg Írország célja, hogy 2030-ig 400 ezer hőszivattyút telepítsenek a meglévő otthonokban. Belgium, Németország és Románia energiafelhasználási célokat tűztek ki a hőszivattyúk számára, Románia például 2030-ra a fűtési és hűtési kereslet 25%-át hőszivattyúk révén kívánja fedezni.
Magyarország is 100 ezer hőszivattyú telepítését tervezi 2030-ig, bár konkrét támogatási programokat még nem jelentettek be.
Az EU célja, hogy 2024-re évente 500 ezer hőszivattyút telepítsenek, amihez megfelelően képzett munkaerőre van szükség. Azonban a munkaerőhiány jelentős kihívást jelent. Az EHPA becslései szerint 2030-ra Európának 500 ezer képzett, teljes munkaidős szakemberre lesz szüksége, míg 2022-ben ez a szám mindössze 117 ezer volt. Németország, Spanyolország és Lengyelország különösen súlyos munkaerőhiánnyal küzd, míg Svédország és Norvégia a megfelelően képzett telepítők hiányával szembesül. Az egyes országok különféle képzési programokat indítottak a probléma megoldására. Belgium egy tanúsítási rendszert hozott létre a megbízható és magas színvonalú zöldenergia-telepítők számára. Németország korszerűsítette a tananyagot, és ösztönzőkkel segíti a képzési programok elindítását. A nők részvétele azonban továbbra is alacsony a hőszivattyú szektorban, és az öregedő munkaerő is aggodalomra ad okot az Eurofound szerint.
Az értékesítések növekedése jelentős volt, különösen olyan országokban, mint Szlovákia és Lengyelország. Azonban a nemzeti célkitűzések elérése vegyes eredményeket mutat. Olaszország és Litvánia nagy mértékű elterjedést ért el, míg Magyarország esetében nincsenek igazán ambiciózus állami programok. Görögország célja, hogy 2030-ra megduplázza a hőszivattyúval rendelkező lakások arányát, és Ausztriában is jelentős növekedést mutat a megújuló fűtési rendszerek terjedése.
Uniós szinten viszont még lassú a folyamat, ami miatt az Eurofound szakértői három fontos lépést javasolnak:
- Fokozzák az állami támogatásokat a szektorban
- Változtassanak az áram- és gázárak szabályozásán, hogy javítsák a hőszivattyúk megtérülését
- A kormányok a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok betiltásával vagy fokozatos kivonásával, adott esetben a távfűtésre való áttéréssel kiegészítve gyorsítsák fel a folyamatot.
Az áram és a gáz közötti árkülönbség komoly akadályt jelent a hőszivattyúk elterjedése szempontjából. Az áram ára jelentősen eltér Európa-szerte, és egyes országokban a gáz három-négyszer olcsóbb. Ez az árkülönbség csökkenti a hőszivattyúk pénzügyi megtakarítási eredményeit és csökkenti a befektetés megtérülését. A német hőszivattyú szövetség (BWP) hangsúlyozta, hogy az áramárak csökkentésére és a támogatások stabilitásának megőrzésére van szükség a hőszivattyúk elterjedésének előmozdításához.
Az EU-ban több mint minden tizedik háztartás nem képes megfelelően fűteni otthonát, ezért elengedhetetlenek azok a szabályozói lépések, amelyek az energiahatékony felújításokat ösztönzik. Németország kiemelte, hogy a támogatásokat elsősorban a korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkező lakástulajdonosokra kell összpontosítani. Írország teljes körű otthoni energiahatékonysági felújításokat kínál alacsony jövedelmű háztartások számára, míg Ausztria és Csehország külön támogatásokat nyújt az alacsony jövedelmű háztartásoknak. Luxemburg további támogatásokat biztosít alacsony jövedelmű háztartásoknak, bár a programot azóta felfüggesztették a teljes költségvetési keret kihasználása miatt – sorolja az Eurofound.
A hőszivattyúk elterjedése országon belüli regionális eltéréseket is mutat. Hollandiában a városi területeken kevesebb hőszivattyút telepítenek a meglévő távfűtési rendszerek miatt. Más országokban a vidéki területeken lassabb a fejlődés a felújítások és a hőszivattyúk telepítése terén az alacsonyabb jövedelmi szintek és a finanszírozási lehetőségek hiánya miatt. Németországban a gazdaságilag erős tartományokban tapasztalható a legnagyobb növekedés, míg Görögország további támogatásokat kínál azokon a területeken, ahol légszennyezési problémák vannak.
Fontosnak tartják, hogy az EU-országok meghatározzák a fosszilis tüzelőanyagok épületekben történő fokozatos kivonásának keretét, és ösztönözzék a megújuló alternatívák – többek között a hőszivattyúk – telepítését, miközben olyan szabályozást dolgoznak ki, amely foglalkozik olyan problémákkal, mint az energiaszegénység. Finnországot hozzák példának, ahol a kormány azon célkitűzésére adott válaszként, hogy a 2030-as évekre fokozatosan le kell állítani a fosszilis alapú olajfűtést, az alacsony lakóépületekben az olajfűtés fokozatos kivezetését célzó támogatásokat vezettek be. A támogatás a levegő-víz hőszivattyúk, a talajhőszivattyúk és a távfűtés telepítésére irányul, ami a telepített rendszerek számának exponenciális növekedéséhez vezetett.
A gázfűtés és az olajkazánok betiltása mellett érvelnek azzal is, hogy miután Ausztriában és Németországban elhalasztották a gázkazánok betiltását 2023-ban, a hőszivattyúk telepítése 30 százalékkal csökkent az előző évekhez képest, amikor még a szabályozás bevezetését tervezték.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
