A Müncheni Biztonsági Konferencia atyja, aki korábban Németország amerikai nagykövete volt, egy interjúban kifejtette, hogy az EU komoly gondban van, amikor a védelmi és biztonsági technológiák fejlesztéséről van szó. Ischinger szerint a technológiai szakadékot sürgősen kezelni kell, és ez a kihívás a háborúk mellett az EU napirendjének élére kívánkozik – derül ki a Politicónak adott interjújából.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén hangsúlyozza a technológiai szuverenitás fontosságát, és Henna Virkkunenre, a Bizottság egyik kulcsfigurájára bízná a technológia, biztonság és védelem területeinek összehangolását. Virkkunen meghallgatása november 12-én lesz az Európai Parlament előtt, hogy bemutassa terveit.
Ischinger ugyanakkor szkeptikus a tervek megvalósíthatóságával kapcsolatban, mivel szerinte a kormányzati intézmények önmagukban nem képesek megoldani a problémát.
Ezt a nézetet erősíti Mario Draghi, Olaszország volt miniszterelnökének elemzése is, amely szerint a tőkepiaci unió kiteljesítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa lépést tartson a globális versennyel.
A védelmi technológiai szektor hasonló aggodalmakat fogalmazott meg. Gundbert Scherf, a német katonai mesterséges intelligenciával foglalkozó Helsing társalapítója, szintén a katonai technológiákba történő befektetések növelését sürgeti. A Müncheni Biztonsági Konferencia az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet szentel a technológiai szektornak, amelynek szereplői, mint például a Microsoft és a Google, megoldásokat kínálnak a biztonsági kihívásokra.
Ischinger elmondása szerint Jens Stoltenberg, a NATO volt főtitkára, aki nemrég csatlakozott a Müncheni Biztonsági Konferencia vezetéséhez, lelkesedéssel fogadta a felkérést, hogy részt vegyen a konferencia munkájában. Stoltenberg 2025 februárja után kezdi meg új szerepét, Ischinger pedig továbbra is a Müncheni Biztonsági Konferencia Alapítvány Tanácsának elnökeként folytatja tevékenységét.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
