Az Európai Unió NextGenerationEU programja, amelyet Ursula von der Leyen az „Európai Unió történelmi megállapodásaként” mutatott be 2020-ban, úttörő lépés volt az uniós gazdasági integráció terén. A program célja, hogy a Covid-járvány gazdasági hatásaival küzdő tagállamok számára akár 724 milliárd euró értékben biztosítson támogatásokat és hiteleket a helyreállítási és ellenállóképességi eszközön (Recovery and Resillience Fund – RRF) keresztül. Ez jelentős előrelépést jelentett az EU központosított hitelfelvételi tevékenységeiben, amely során az Európai Bizottság eddig több mint 450 milliárd euró hitelt vett fel.
Azonban a közelmúlt eseményei rávilágítanak arra, hogy az ilyen méretű hitelfelvételek komoly kihívásokat jelentenek mind az uniós adósságkezelés, mind a pénzügyi elszámoltathatóság terén. Az Európai Számvevőszék legfrissebb, 2023-as jelentése alapján a NextGenerationEU központi eleme,
a helyreállítási alap kifizetéseinek egyharmada nem felelt meg a szabályoknak. Emellett számos példát találni a források rossz felhasználására, pazarló projektekre, valamint korrupcióra.
Az RRF egyik alapvető problémája az összetett irányítási rendszer, amely szerint a tagállamoknak előre meghatározott mérföldköveket kell teljesíteniük a támogatások igényléséhez. A gyakorlatban azonban ezek a mérföldkövek gyakran nem egyértelműek, ami az ellenőrzések során is kiderült.
Az Európai Bizottság ugyan szuverén kibocsátóként szeretne fellépni, de hitelfelvételi képességei hosszú távon továbbra is kérdésesek. Bár a végrehajtó testület rugalmasabb hitelfelvételi stratégiát vezetett be 2021 óta, az adósságkezelés költségei jelentősen megnőttek 2022-ben, ami miatt kétszer is módosítani kellett az uniós költségvetést a kamatfizetések fedezése érdekében.
A többéves pénzügyi keret (MFF) középtávú felülvizsgálata során különítették el a kamatfizetések forrásait, hogy védjék a többi kiadási prioritást.
Emellett az uniós hitelek, köztük a Covid-járvány során nyújtott SURE program és az Ukrajnának biztosított pénzügyi segítség, újabb hosszú távú kockázatot jelentenek az EU költségvetésére. A legutóbbi, Ukrajnának nyújtott hitelek olyan kockázatokat hordoznak, amelyekre már nem volt elegendő fedezet az uniós költségvetésben, így ezek a hitelek a tagállamok kötelezettségei közé kerültek – írja az EUObserver.
Ukrajna több mint 33 milliárd eurós tartozása csak 2033 környékén válik esedékessé, de valószínű, hogy egy részét el kell majd engedni.
Az EU hitelfelvételi tevékenysége jelentős kockázatokat teremtett a közösség pénzügyeire, és a Bizottságnak még sokat kell tennie, hogy hiteles adósságkezelőként erősítse pozícióját.
Ahogy arról írtunk, az RRF esetében nemcsak a közös adósság duzzadása jelentett problémát: az első három évben nagyon lassan indultak meg a program kifizetései, ami csak idén nyáron gyorsult be, és már a források 40 százalékát megkapták a tagállamok. Azonban így is probléma lehet a 2026 nyári határidőből, amíg az összes támogatott projektet készre kellene befejezni.
Címlapkép forrása: EU
