Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Azurák Csaba podcastjében több aktuális témáról is részletesen beszélt, köztük az Erasmus-ügy körüli vitákról. A miniszter elmondta, hogy személyesen is fájdalmas számára az Erasmus-program körüli probléma, mivel korábban hosszú évekig ő felelt a programért. Különösen hangsúlyozta, hogy annak költségvetését az ő biztosként végzett munkája alatt több mint kétszeresére növelték annak érdekében,
hogy ne csak a felső középosztálybeli fiatalok vehessenek részt benne, hanem szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező közép-európai diákok is.
A kialakult vitában a magyar kormány álláspontját védve Navracsics kijelentette, hogy az Európai Bizottság „túszul ejtette a magyar diákokat.” Úgy látja, a Bizottság nem járt el fair módon, amikor a magyar alapítványi egyetemeket kizárta az Erasmus-programból, és szerinte az elhúzódó tárgyalások során is folyamatosan változtatták az álláspontjukat.
A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a kormány intézkedései, beleértve az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumainak összetételét, kritikákat váltottak ki az Európai Unióban, amelyek szerint ezek a lépések sérthették a tudomány autonómiáját.
Navracsics hangsúlyozta, hogy a magyar kormány lépéseket tett a probléma megoldására, például a miniszterek és államtitkárok lemondtak a kuratóriumi tagságukról. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a tárgyalások elhúzódtak, és bár korábban optimista volt a megoldás gyorsaságát illetően, a helyzet továbbra is rendezetlen. Arra a kérdésre, hogy mikor térhetnek vissza a magyar diákok az Erasmus-programba,
Navracsics reményét fejezte ki, hogy a jövő szeptemberben már újra részt vehetnek benne, mivel a készülő törvényjavaslat tartalmazza azokat a pontokat, amelyeket a Bizottság korábban kifogásolt.
Sok részlet kiderült a Versenyképes Járások programról is
Az Azurák Csabának adott interjúban arról is szó esett, hogy az ország északi és keleti régiói, mint az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, jelentős hátrányban vannak az Európai Unió fejlettségi szintjéhez képest, miközben Budapest és a nyugati régiók dinamikusan fejlődtek. Mint a miniszter elmondta, a kormány célja, hogy csökkentse ezeket az egyenlőtlenségeket, és az EU-s források mellett hazai forrásokat is bevonjon a fejlesztésekbe.
Ennek kapcsán Navracsics Tibor beszélt a múlt héten bejelentett Versenyképes Járások programról is, amely 2025-ben indul és konkrét fejlesztési pénzeket biztosít a járásoknak, hogy javítsák a gazdasági helyzetüket.
A program lényege, hogy minden járás legalább 250 millió forint támogatást kap, de a fejlettebb régiók – ahol az iparűzési adóbevétel növekménye nagyobb – akár jelentősen nagyobb összegekre is számíthatnak.
Például Győr térsége közel kétmilliárd forintot kaphat. Ez a rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi közösségek maguk határozzák meg a prioritásokat és a fejlesztési irányokat.
Ismertette, hogy az iparűzési adóbevétel növekedéséből képzett Területfejlesztési Alap az egyik fő forrása a programnak, amelynek célja, hogy a különböző járások az adott növekmény arányában jussanak fejlesztési forrásokhoz.
A program ugyanakkor figyelembe veszi a területi sajátosságokat is, mint az infrastruktúra állapota, a közszolgáltatások elérhetősége és a gazdasági potenciál, ami segít abban, hogy a hátrányosabb térségek is versenyképesebbé váljanak.
A miniszter ígérete szerint a fejlesztési döntéseket átlátható szempontok alapján hozzák majd meg, nem politikai, hanem gazdasági és társadalmi szempontokat követve.
A program célja továbbá, hogy a gazdasági növekedés mellett a társadalmi kohézió is javuljon, vagyis a vidéki térségekben is javuljanak a megélhetési lehetőségek. A Nyugat-Dunántúl és más fejlettebb régiók esetében, ahol a munkaerőhiány már egyre komolyabb probléma, az iparűzési adó növekedése lehetőséget ad arra, hogy a helyi önkormányzatok hatékonyan reagáljanak a kihívásokra. Arról is beszélt a tárcavezető, hogy azonban az ország keleti és északi részén, ahol az elvándorlás és a bérszakadék jelentős, a program kiemelt szerepet játszhat majd abban, hogy a helyi gazdaságokat megerősítse és újraindítsa.
Amiről még szó volt a most szerda (október 16.) este élesedő, I/I AzurákCsabával című műsorban:
- November második felében szeretne elindítani egy podcastot "Navrával Európában" címmel, ahol vendégeivel Európáról, művészetről, gasztronómiáról és politikáról beszélgetne. Felmerült, hogy ellenzéki politikusokat is meghívna, bár konkrét neveket nem említett, de Magyar Péter meghívása a jövőben elképzelhetőnek tartja.
- Elemzést adott a belpolitikai helyzetről, ahol a június 9-i választás után egy érdekes helyzet állt elő, mivel különböző típusú ellenzék működik az Országgyűlésben, a Fővárosi Közgyűlésben és az Európai Parlamentben, ami „fáziseltolódást” eredményez, és szerinte különlegessé teszi a belpolitikát. Azt is elmondta, hogy milyen eredményre számít a 2026-os választásokon.
- Kiemelte, hogy komoly aggodalomra ad okot a nyugati határvidék munkaerőhiánya, amely a közszféra intézményeit és a vállalkozásokat egyaránt sújtja. Ezt a problémát az elvándorlás és a nyugati országokkal szembeni „bérszakadék” okozza, amelyre még nem találtak megoldást. Vannak olyan kormányhivatalok, ahol egyes pozíciókat nem tudnak betölteni. Emellett a miniszter elmagyarázta a kormányhivatalokra vonatkozó dress code rendelet hátterét is.
Címlapkép forrása: I/I Azurák Csabával.
