Kilenc évnyi tárgyalás után idén nyár elején az Európai Unió elfogadta a migrációs paktumot. A dokumentum célja, hogy közös szabályozást vezessen be a migráció kezelésére az EU tagállamaiban, ezzel válaszolva a menekültügyi rendszer számos kihívására.
Ahogy arról írtunk, a paktum több pontja is nagyjából az, amit Magyarország már 2015 óta igényként megfogalmazott, része többek között a külső határok megerősítése, gyors és hatékony menekültügyi eljárások bevezetése, valamint a tagállamok közötti szolidaritási mechanizmusokat előirányozása.
A külső határok megerősítésén túl a paktum célja az illegális bevándorlás visszaszorítása és a legális migráció támogatása, különösen a képzett munkaerő bevonzása érdekében. A paktum továbbá lehetővé tenné, hogy az EU külső országokkal együttműködjön menekültügyi központok létrehozásában, így a menedékkérelmek kezelése már az EU határain kívül megkezdődne.
Így Orbán Viktor miniszterelnök szerdai strasbourgi beszédében nyitott kapukat döngetett, amikor külső migrációs hotspotok létrehozását vetette fel: az Európai Unió terve is az, hogy a határokon kívül, harmadik országokban folytassa le a menekültügyi procedúrákat.
Bár az új rendszer sok tekintetben megfelel a korábban is javasolt megoldásoknak, már most tárgyalnak az átalakításáról. Az EU több tagállama elégedetlen az új szabályokkal, és egyes országok további szigorításokat szorgalmaznak,
különös tekintettel a visszatoloncolásokra és a határellenőrzésekre.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament folyamatosan vizsgálja, hogyan lehetne tovább növelni a visszatoloncolások hatékonyságát és az EU külső határainak védelmét. Különböző elképzelések merülnek fel a menedékkérők elhelyezésére szolgáló külső „hotspotok” kialakításáról, de tárgyalnak már erről észak-afrikai valamint balkáni országokkal – írja a Politico.
Az EU 27 tagállamának belügyminiszterei csütörtökön Luxemburgban találkoznak, ahol valószínűleg döntenek a blokk migrációs politikájának újabb szigorításáról. Az államszövetség legújabb elképzelései arról szólnak, hogy miként lehetne kezelni a migránsokat magától Európától távol - emlékeztetve az Egyesült Királyság sikertelen ruandai tervére –, olyan megállapodásokat kötve az EU-n kívüli országokkal, amelyben kötelezik őket a visszatoloncolások elfogadására.
A paktum elfogadása ellenére Magyarország már bejelentette, hogy kimaradna az új uniós menekültügyi rendszerből. Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere hétfőn hivatalosan tájékoztatta Ylva Johanssont, az Európai Bizottság belügyi biztosát arról, hogy a kormány nem kíván részt venni a rendszerben.
A jogszabályok szerint azonban a kimaradás nem egyszerű folyamat. Az Európai Unió szerződéseinek módosításához a tagállamok és az Európai Parlament egyhangú beleegyezése szükséges. Amíg ez nem történik meg, Magyarországnak – ahogyan a többi tagállamnak is – be kell tartania az új szabályokat. Ez újabb konfliktusokat eredményezhet Brüsszellel, különösen mivel Magyarország már korábban is több alkalommal szembeszállt az uniós menekültügyi politikával. Az Európai Bíróság például már többször is elítélte a magyar hatóságok menekültügyi eljárásait, különösen a határzárakkal és a tranzitzónákban alkalmazott gyakorlatokkal kapcsolatban.
Címlapkép forrása: Portfolio
