Egyre aktívabb párbeszéd folyik arról, hogy milyen reformokra van szükség a kohéziós politika átalakításához – amelyről a területért felelős biztos, Elisa Ferreira is beszélt a héten –, mert bár az EU felzárkózási rendszere a felszínen sikeres, számos gyengesége van – derült ki a Régiók Európai Bizottságának (RB) az elmúlt 10 évre visszatekintő érdekes panelbeszélgetéséből. A felszólalók között volt Marek Wozniak, Nikola Dobroslavic, Antje Grotheer, Tetiana Yehgorova-Lutsenko és Danela Arsovska, akik mindannyian egyedi nézőpontot mutattak be a bővítési folyamatról és annak jövőbeli következményeiről.
A lengyel delegációt képviselő Marek Wozniak kiemelte a 2004-es uniós bővítés jelentős sikereit. Hangsúlyozta, hogy ez a bővítés történelmi pillanat volt, amely mind gazdaságilag, mind politikailag megerősítette az európai közösséget. Wozniak megjegyezte, hogy a 10 új tagállam csatlakozása 27%-os növekedést eredményezett az EU gazdaságában és 40%-os bővülést hozott a belső piaci áruforgalomban. Arra is rámutatott, hogy az olyan országokból, mint Spanyolország és Olaszország, az új tagállamokba irányuló export 100%-kal, illetve 70%-kal nőtt, ami erőteljes gazdasági integrációt jelez. Wozniak emellett megemlítette a közös agrárpolitika és a kohéziós politika előnyeit, amelyek az új tagállamok fejlődését és előrehaladását ösztönzik. A bővítés kulcsfontosságú eredményeiként említette az infrastruktúra, a környezetvédelem és az éghajlatvédelem terén elért javulást.
Wozniak hangsúlyozta továbbá a humántőke fejlesztésének fontosságát és az új tagállamok képzett fiatal polgárainak pozitív hatását, akik hozzájárultak a régebbi uniós országok társadalmainak fejlődéséhez.
Megjegyezte, hogy az egy főre jutó GDP az új tagállamokban az európai átlag 52%-áról 80%-ra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig jelentősen csökkent.
Wozniak végezetül hangsúlyozta, hogy a 2004-es bővítés sikertörténetének arra kell ösztönöznie az EU-t, hogy folytassa bővítési erőfeszítéseit, mivel az elégedettséget és fejlődést hozott mind az új, mind a régi tagállamok számára.
Nikola Dobroslavic, az RB 2023-as bővítési csomagjának a Nyugat-Balkánra és Törökországra vonatkozó előadója hangsúlyozta, hogy fontos Európa újraegyesítésének további bővítéssel történő befejezése. Úgy vélte, hogy az új országok csatlakozásának konkrét kritériumoknak kell alapulnia, többek között a jogállamiság, az EU kül- és biztonságpolitikájának való megfelelés, a médiaszabadság és a korrupció elleni küzdelem teljesítése alapján.
Dobroslavic hangsúlyozta, hogy a bővítési folyamat nemcsak a gazdasági és biztonsági előnyökről szól, hanem a demokrácia, a jó kormányzás és a regionális fejlődés előmozdításáról is.
Megjegyezte, hogy az EU-nak továbbra is bátorítania és támogatnia kell a bővítésben részt vevő országokat átalakulási folyamataikban, biztosítva, hogy azok megfeleljenek a tagsághoz szükséges feltételeknek.
Dobroslavic kiemelte a helyi és regionális hatóságok szerepét a bővítési folyamatban, hangsúlyozva a pénzügyi támogatás növelésének és a Régiók Bizottságával való együttműködésnek a szükségességét.
Javasolta a TAIEX-program kiterjesztését és a konzultatív vegyes bizottságok létrehozását olyan országok számára, mint Albánia, Ukrajna és Bosznia-Hercegovina.
Dobroslavic végezetül hangsúlyozta, hogy az EU-nak a szakaszos bővítés új valóságához kell igazítania kohéziós politikáját, biztosítva, hogy a folyamat mind az EU, mind a tagjelölt országok számára előnyös maradjon.
Antje Grotheer, a RB előadója az Ukrajnára, Moldovára és Grúziára vonatkozó 2023-as bővítési csomagról az európai integráció mint a béke és a jólét projektjének fontosságáról beszélt. Megjegyezte, hogy a bővítési folyamat egy folyamatos út, amely minden érintett féltől alkalmazkodást és együttműködést igényel. Grotheer hangsúlyozta, hogy az EU-nak támogatnia kell a tagjelölt országokat átalakulási folyamataikban, ugyanakkor nyitottnak kell lennie az új kihívásokra és újításokra. Kiemelte a városok és régiók szerepét abban, hogy elmagyarázzák polgáraiknak az uniós bővítés előnyeit, hangsúlyozva a helyi és regionális önkormányzatok, hatóságok bevonásának fontosságát az európai értékek és az integráció előmozdításában.
Grotheer arról is beszélt, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a kohézió és az egység iránti elkötelezettségét, biztosítva, hogy a gazdasági fejlődés egyenletesebben oszoljon el az Európai Unión belül.
Megjegyezte, hogy a bővítési folyamat nemcsak a tagjelölt országokról szól, hanem magáról az EU-ról is, mivel tanulnia kell és alkalmazkodnia kell a nagyobb és sokszínűbb unió változó dinamikájához. Végezetül Grotheer hangsúlyozta a fiatal politikusok támogatásának, valamint az EU és a tagjelölt országok közötti kölcsönös megértés előmozdításának fontosságát, biztosítva, hogy a bővítési folyamat minden érintett fél számára pozitív és hasznos tapasztalat maradjon.
Tetyana Jehgorova-Lucsenko, a Kerületi és Regionális Tanácsok Ukrán Szövetségének elnöke, a harkivi regionális tanács vezetője Ukrajna uniós tagság felé vezető útjáról beszélt. Hangsúlyozta a folyamatos reformok és a demokratikus intézmények megerősítésének fontosságát a sikeres integráció érdekében. Jehgorova-Lucsenko megjegyezte, hogy Ukrajna a folyamatban lévő konfliktus alatt is reformokat hajtott végre és a decentralizációs folyamaton dolgozik, bizonyítva ezzel az európai értékek és normák iránti elkötelezettségét. Kiemelte azt a támogatást is, amelyet Ukrajna Európa-szerte kapott a városoktól és régióktól, és köszönetet mondott a szolidaritásért, amelyet ebben a nehéz időszakban tanúsítottak.
A szakértő hangsúlyozta, hogy Ukrajnának folytatnia kell reformtörekvéseit, olyan területekre összpontosítva, mint a piacgazdaság, a versenyképesség és az EU egységes piacába való integráció. Hangsúlyozta továbbá a jogállamiság és a demokratikus intézmények megerősítésének, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok előmozdításának fontosságát. Jehgorova-Lutsenko végezetül kifejezte, hogy Ukrajna a háború ellenére is eltökélten halad előre az uniós tagság felé vezető úton, és köszönetet mondott a Régiók Bizottságának a támogatásért és az együttműködésért.
Danela Arszovszka, az észak-macedóniai Szkopje polgármestere a decentralizációs reformok fontosságáról és a helyi önkormányzatok szerepéről beszélt az uniós integrációs folyamatban. Hangsúlyozta a hatékony multilateralizmus és az uniós jogszabályok helyi és regionális szintű végrehajtásának szükségességét. A szakértő megjegyezte, hogy a decentralizáció alapvető fontosságú a kormányzás javítása, az állampolgári részvétel növelése és a szolgáltatásnyújtás fokozása szempontjából. Hangsúlyozta továbbá a helyi önkormányzatok jelentőségét az európai értékek és az integráció előmozdításában, mivel ők állnak a legközelebb a polgárokhoz, és képesek foglalkozni sajátos igényeikkel és aggodalmaikkal.
Arszovszka felsorolta a helyi önkormányzatok előtt álló kihívásokat, köztük az irányított politikai beavatkozásokat, a korrupciót és a forráshiányt. Megjegyezte, hogy ezek a kihívások akadályozhatják az uniós integrációs folyamatot és alááshatják a helyi kormányzás hatékonyságát. Arsovska kiemelte továbbá, hogy a nemek közötti nagyobb egyenlőségre van szükség a helyi kormányzás terén, és megjegyezte, hogy Európa-szerte jelentősen csökken a női polgármesterek száma. Végezetül hangsúlyozta a fiatal lányok és nők politikai törekvéseinek támogatásának fontosságát, biztosítva számukra az egyenlő esélyeket a sikerre és az európai projektben való részvételre. Arszovszka egy befogadóbb és sokszínűbb EU-t sürgetett, amely tükrözi minden tagjának erősségeit és értékeit.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
