Az EU több politikai keretrendszere is foglalkozik a gazdasági egyenlőtlenségekkel, de a legjelentősebb a 2017-ben elfogadott szociális jogok európai pillére, amely az egyenlő esélyekre, a tisztességes munkakörülményekre, valamint a szociális védelemre és a nagyobb társadalmi befogadásra összpontosít. Az akcióterv célul tűzte ki, hogy 2030-ig legalább 15 millió fővel csökkenti a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát.
Az Európai Bizottság mostani elemzésében arra kereste a választ, hogy öt évvel a 20 politikai területre fókuszáló rendszer elindulása, valamint a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború okozta válságok után a 27 tagállamban miként változtak a jövedelmi egyenlőtlenségek, amelyhez az S80/S20 jövedelemkvintilis arányának változását vizsgálták meg.
Mit vizsgáltak?
Az S80/S20 arány egy egyszerű és érthető módja annak, hogy kimutathatók legyenek a jövedelemegyenlőtlenségek egy társadalomban. Ehhez a népességet jövedelem szerint öt egyenlő részre osztják, amelyeket kvintilisnek nevezünk. Az első kvintilis a legalacsonyabb jövedelmű 20%-ot, míg az ötödik kvintilis a legmagasabb jövedelmű 20%-ot tartalmazza. Majd azt vizsgálják meg, hogy a népesség leggazdagabb része mennyivel több jövedelemmel rendelkezik, mint az alsó 20%. Ez a mutató segít azonosítani, hogy a jövedelem milyen mértékben koncentrálódik a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmű csoportok között, segítségével a kutatók és a döntéshozók jobban megérthetik a jövedelemegyenlőtlenségek mértékét és változásait, ami alapján hatékonyabb politikai intézkedéseket dolgozhatnak ki.
Az EU szintjén az S80/S20 arány az utolsó 15 évben enyhén csökkent, 2007-ben 4,95 pont volt, ami 2023-ra 4,57-re enyhült.
A 2010-es évek eleji, a kettős recessziót követő jelentős növekedést követően a 2010-es évek közepén és végén csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek az Európai Unióban, egészen a világjárványig, valamint az orosz–ukrán háború okozta energia- és megélhetési válságig. A közelmúltbeli stabilitás (sőt, enyhe csökkenés) ellentétben áll a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésével, amelyet a pénzügyi és államadósság-válság (2009-2014) idején tapasztaltak minden tagállamban,
ami rávilágít a jelentős nemzeti és uniós szakpolitikai intézkedések hatékonyságára a sokkok negatív következményeinek enyhítésében.
Ez az alacsony jövedelmű csoportok jövedelmi egyenlőtlenségeinek stabilitását és a magas jövedelműeknél bekövetkező enyhe csökkenést tükrözi. Az S80/S50, amely a legjobban kereső és a középső kvintilis közötti egyenlőtlenségeket méri, 0,13 százalékponttal csökkent, míg az S50/S20, amely a középső és az alsó kvintilis közötti különbségeket méri, gyakorlatilag változatlan maradt, ami azt mutatja, hogy
a szegényebb rétegek felzárkózása nagyjából azonos sebességű volt ahhoz képest, ahogy a középosztály közelítette a legfelsőbb réteget.
Az elemzés szerint az uniós átlagot nézve a harmadik kvintilis volt az, amelyben a legtöbb új belépő – felzárkózó – volt (17 tagállamban is ez a csoport hízott a legnagyobb mértékben), a második és a negyedik kvintilis (15 tagállam) után. Az ötödik kvintilis részesedése csökkent a leggyakrabban (17 tagállamban), ezt követte az első kvintilis (12 tagállam).
Utóbbi arra utal, hogy ugyan a tagállamok közel kétharmadában a legszegényebbek tábora csökkent, de az EU-országok majdnem felében a leggazdagabbak jövedelmei még inkább nőttek.
Az S80/S20 arány csökkenése átlagosan erősebb volt a szegényebb, lemaradottabb tagállamok között. Az S80/S20 arány 2007 és 2023 között 17 tagállamban csökkent, a csökkenés mértékének két szélsősége 0,09 ponttal Spanyolország és 2,28 ponttal Románia voltak, míg 10 másik tagállamban nagyobbra nyílt az olló: a különbség növekedés Szlovéniában volt a legkisebb, 0,03, míg Mátlában 1,41 ponttal a legnagyobb volt.
Magyarországon az 2007 és 2023 között az S80/S20 arányban mérsékelt javulást mértek, nagyjából 0,75 ponttal zárkóztak fel a legkisebb jövedelemmel rendelkezők a legfelső réteghez.
Van, ahol a vásárlóerő még jobban javult
Az Európai Unióban a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésének elemzése mellett fontos a vásárlóerő változását is figyelembe venni. Az egyik országban bekövetkező jövedelmi egyenlőtlenség-csökkenés nem feltétlenül jelent gazdasági javulást, ha közben a vásárlóerő stagnál vagy csökken.
Ezért a készítők megvizsgálták, hogyan alakult a vásárlóerő a 2010-es évtől a 2023-ig terjedő időszakban (a 2009-es és 2022-es jövedelmi adatok alapján). Ezt a reáljövedelem mediánja alapján mérve azt találták, hogy 2010 és 2023 között az EU szintjén a vásárlóerő 18,5%-kal növekedett. Az elemzés kezdete, a 2010-es év, amely a 2009-es jövedelmi év végi helyzetet tükrözi, amikor alacsony volt a vásárlóerő a pénzügyi válság hatásai miatt. Az első években (2009-2012) a vásárlóerő 5,2%-kal csökkent, de ezt követően folyamatosan emelkedett, 2022-re elérve egy 19,7%-os növekedést.
Azonban a 2022 és 2023 közötti időszakban ez a növekedés kissé visszaesett, kevesebb mint 2 százalékponttal.
Bár az összkép pozitív, jelentős különbségek voltak az egyes tagállamok között. Görögországban a vásárlóerő 28,4%-kal csökkent, míg néhány más országban (Ciprus, Franciaország, Olaszország, Spanyolország) enyhén negatív volt a tendencia. Finnországban kismértékben nőtt a vásárlóerő, míg egy másik nagy csoportban (Dánia, Németország, Belgium, Ausztria, Szlovákia, Luxemburg, Portugália, Hollandia és Svédország) közepes növekedés volt tapasztalható.
Erőteljesebb vásárlóerő-növekedést figyeltek meg Szlovéniában, Csehországban, Írországban, Máltán, Magyarországon, Bulgáriában és Észtországban.
A legnagyobb növekedést Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Romániában regisztrálták. A Covid-19 járvány utáni időszakban, vagyis 2020-tól (a 2019-es jövedelmi adatoktól kezdve), a vásárlóerő több országban tovább növekedett, vagy legalábbis stabil maradt. Azonban Belgiumban és Finnországban mérsékelten csökkent, míg Németországban és Szlovákiában erősebben visszaesett. Magyarországon enyhén nőtt, mivel 2020-ban 32,6, majd három évvel később 52,1 pont volt.
Hiába javult a helyzet, nem vettük észre
Bár a jövedelmi egyenlőtlenségek az utolsó két évtizedben először növekedtek, majd visszaestek a kezdeti szintre, az egyenlőtlenségekről alkotott vélemények eltérően alakultak. Az Eurobarométer felmérése szerint 2022-ben az EU lakosságának 81%-a úgy vélte, hogy az országukban a jövedelmi különbségek túl magasak, ami enyhe csökkenés a 2017-es 85%-hoz képest. A méltányosság érzékelése sokkal drasztikusabb mértékben csökkent, 2017-ben 51%-ról 2022-re 38%-ra.
Az elemzés készítői megjegyzik, hogy az emberek hajlamosak úgy érzékelni a jövedelmüket, mintha az közelebb állna az országuk jövedelmi eloszlásának középértékéhez, mint amilyen valójában. Az EU polgárai közül több mint 40% alábecsüli jövedelmi helyzetét, míg körülbelül 15% felülbecsüli azt. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások hajlamosak túlértékelni helyzetüket, míg a magasabb jövedelmű háztartások a ténylegesnél rosszabbnak érzékelik a saját anyagi helyzetüket.
Magyarországon a lakosság körében viszonylag nagyfokú aggodalom tapasztalható a jövedelmi egyenlőtlenségek miatt: az emberek 85%-a úgy véli, hogy a jövedelmi különbségek túl nagyok.
A tényleges jövedelemegyenlőtlenség azonban az S80/S20 arányszámmal mérve 6,0 körül van, ami más európai országokhoz képest mérsékeltnek mondható.
Portugáliában kivételesen nagy az aggodalom a jövedelmi egyenlőtlenségek miatt, az emberek 90%-a úgy véli, hogy a különbségek túl nagyok, miközben a tényleges adatok viszonylag mérsékelt eltérést (6,5) mutatnaka az S20/S80 differenciában. Bulgáriában szintén sokkal rosszabb a percepció a valóságnál: az emberek 90%-a úgy véli, hogy a jövedelmi különbségek túl nagyok, miközben a valóság csak 7,0 százalékos eltérést mutat.
Meglepő módon Németországban is rosszabbnak érzékelik a jövedelmi különbségeket a ténylegesnél: miközben a valós jövedelmi egyenlőtlenség 6,5 körül van, addig az emberek 85%-a véli, hogy ennél sokkal rosszabb.
Reform kell, hogy az átállások ne rontsanak a helyzeten
A bizottsági jelentés szerint tehát az EU jövedelmi egyenlőtlenségei a 2008-as válság előtti szintre tértek vissza, ami a nemzeti és uniós politikai intézkedések hatékonyságát hangsúlyozza a negatív következmények mérséklésében. Ugyanakkor az egyenlőtlenségek érzékelt és valós szintje továbbra is magas, ami a szociális jogok európai pillérének újragondolását, vagy a jelenlegi struktúrák megerősít teheti szükségessé a készítők szerint.
Éppen ezért reformot sürgetnek az Európai Bizottság szakemberei, hogy a most zajló jelentős társadalmi és gazdasági átalakulások – a zöldátállás, a technológiai fejlődés, így a mestereséges intelligencia terjedése – ne verjenek még nagyobb éket a társadalmi csoportok közé. Mint írják, a reformok és befektetések elosztási hatásainak értékelése is elengedhetetlen, ami a tagállamokra vonatkozó új kötelező irányelveket – például uniós szintű progresszív adózási modelleket, szociális támogatási rendszereket – tehet szükségessé.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
