Több évnyi tárgyalás után az idei nyár elején elfogadott migrációs paktum sok szempontból nagyon hasonlít a magyar kormány által követelt bevándorlási rendszerhez, amely már az EU határain kívül hozna létre menekültügyi központokat, valamint megerősítené a külső határok védelmét is új államközi egyezményekkel. A célja, hogy egy közös menekültügyi rendszert alakítson ki az Európai Unióban, amely hatékonyan és igazságosan kezeli a migráció kérdését.
A paktum négy fő pillére közé tartozik a külső határok megerősítése, gyors és hatékony eljárások bevezetése, egy szolidaritáson és felelősségen alapuló rendszer kialakítása a tagállamok között, valamint a migráció nemzetközi partnerségekbe történő beágyazása.
A lényeg az, hogy az EU országaiban megfelelő és biztonságos keretek között történjen a migráció kezelése, miközben biztosítják az emberi jogok védelmét és az egyes országok támogatást kaphatnak az esetleges terhek kezelésére.
A paktum szigorúbb határellenőrzési és visszairányítási eljárásokat vezet be azok számára, akik nem jogosultak menedékre, valamint harmonizálja a menekültügyi eljárásokat és befogadási feltételeket az egész EU-ban.
A szolidaritás új formái között szerepelnek az áttelepítési kvóták, pénzügyi hozzájárulások és operatív támogatások: vagyis a tagállamoknak nem kell befogadniuk menekülteket, hanem
pénzzel megválthatják azt, vagy adminisztratív segítséget adhatnak azoknak az országoknak, amelyek rendszereit túlterhelik a kezdeményezett eljárások.
Ezen túlmenően a paktum elősegíti a nemzetközi együttműködést a határvédelem megerősítésében, az embercsempészet elleni küzdelemben, valamint a legális migráció előmozdításában – ez a képzett, munkavállalóként érkezők eljárásaira vonatkozik.
De hiába elég szigorú – az emberi jogi szervezetek által sokat bírált és kegyetlennek tartott – rendszert vezetett be az EU, Magyarország így sem támogatja.
A magyar kormány az Európai Tanácsban leszavazta a javaslatot, azonban az nem igényelt konszenzust, a javaslatot az Európai Parlament is elfogadta, így azt át kell ültetni a nemzeti jogrendbe. Most Magyarország bejelentette – hogy amint arról Hollandia szeptember végén már értesítette a Bizottságot – kezdeményezi, hogy kimaradhasson a jogszabály alkalmazása alól.
Bóka János EU-ügyi miniszter hétfőn be is jelentette, hogy erről levélben tájékoztatta Ylva Johansson belügyi biztost.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az illegális migráció elleni küzdelem mellett, és kiemelte, hogy a határok védelme a nemzetbiztonság alapvető része. Szerinte a migráció feletti nemzeti kontroll visszaállítása az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan fékezzék meg az illegális bevándorlást. A miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarország elkötelezett marad a schengeni övezet fenntartása mellett, amely azonban a belső határellenőrzések miatt töredezetté vált.
A holland példát követve Magyarország is egy úgynevezett opt-out, azaz kimaradási lehetőséget indított, hogy kimaradjon a közös uniós menekültügyi rendszerből.
Az Európai Unió jogszabályai azonban jelenleg nem teszik lehetővé, hogy egy tagállam utólag kérvényezze egy már elfogadott uniós szabályozásból való kimaradását.
Az ilyen kivételeket általában csak a szerződések módosításával lehet elérni, ami hosszadalmas folyamat és a többi tagállam egyhangú beleegyezését igényli. A közös szabályozások alkalmazása pedig uniós alapszerződésbe foglalt kötelezettség, tehát az engedély nélküli kimaradás újabb konfliktushoz vezethet Brüsszellel.
Magyarország korábban is több alkalommal szembeszállt az uniós menekültügyi politikával. Az Európai Bíróság már többször is elítélte a magyar hatóságok menekültügyi eljárásait, különösen a határzárakkal és a tranzitzónákban alkalmazott gyakorlatokkal kapcsolatban.
Ennek folyományaként idén júniusban egy 200 milliós egyszeri és egy 1 millió eurós napi bírságot is kiróttak Magyarországra, amíg nem teszi lehetővé, hogy a határokon is elindítható legyen a menekültügyi eljárás – amely nem jelent kötelező befogadást, csak az adminisztrációs folyamat elvégzését írja elő.
Az Európai Unió szerződései – így a már elfogadott migrációs paktum is – módosíthatók, de ehhez hosszadalmas eljárás szükséges, amelyet a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője korábban kijelentette, hogy
amíg a szerződések nem változnak, Magyarországnak és Hollandiának be kell tartania az uniós jogszabályokat, beleértve a menekültügyi szabályokat is.
Elise Muir, a KU Leuven Európai Jogi Intézetének vezetője már a holland bejelentéskor jelezte, hogy a szabályok betartatása az EU jogállamiság iránti elkötelezettségének próbája, mivel egy tagállam nem léphet ki utólag az elfogadott jogszabályokból.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
