A felmérés a 27 tagállam állampolgárait kérdezte meg a katasztrófakockázatokkal kapcsolatos érzéseikről, tudásuk szintjéről és az információforrásaikról. Emellett arra is rákérdeztek, mennyire készültek fel a katasztrófákra, és mennyire bíznak az ügyészségekben és hatóságokban.
Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók többsége, 17 tagállamban, leginkább az extrém időjárási eseményektől, mint például viharok, aszályok és hőhullámok, érzi magát veszélyeztetve.
A válaszadók Portugáliában és Cipruson leginkább a tüzek, míg Bulgáriában az áradások miatt aggódnak. Érdekes módon Svédországban, Dániában és Csehországban a kiberbiztonsági fenyegetések állnak a középpontban, míg Németországban a politikai vagy geopolitikai feszültségek, Észtországban a kritikus infrastruktúra zavarai, Finnországban pedig az emberi egészségi válságok a legnagyobb aggodalomra adnak okot.
Az EU szintjén a válaszadók közel kétharmada jelezte, hogy több információra van szüksége a katasztrófákra és vészhelyzetekre való felkészüléshez.
Ezen kívül több mint egyharmaduk nehezen talál releváns információt a közszolgáltatásoktól és az ügyészségektől. A felmérés azt is megmutatta, hogy szinte négyből egy embernek nincs ideje vagy pénzügyi forrása a felkészüléshez.
Az EU állampolgárai megerősítették, hogy bíznak a hatóságokban a katasztrófák kezelésénél és az információk, figyelmeztetések nyújtásában, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a jobb felkészülés növelheti egyéni ellenálló képességüket. A közösségek szerepével kapcsolatban a felmérés azt mutatta, hogy az emberek elsősorban családtagokra és barátokra támaszkodnak a katasztrófák kezelésében, még inkább, mint az ügyészségekre, NGO-kra vagy helyi hatóságokra. Szinte kétötödük soha nem vett részt önkéntes munkában a sürgősségi válaszadók szervezeteinek vagy közösségi kezdeményezéseknek a katasztrófákra való felkészülés növelése érdekében, míg csupán 7% aktívan részt vesz ilyen munkában.
Az EU több eszközt is rendelkezésére áll a vészhelyzetek és katasztrófák kezelésére. Az EU Polgári Védelmi Mechanizmus erősíti a 27 EU-tagország és 10 részt vevő állam (Izland, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró, Törökország, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Moldova és Ukrajna) közötti együttműködést a polgári védelem terén, hogy javítsa a katasztrófák megelőzését, felkészültségét és kezelését.
Amikor egy vészhelyzet meghaladja egy ország válaszadási képességét Európában és azon túl, segítséget kérhet a Mechanizmuson keresztül. Az Európai Bizottság kulcsszerepet játszik a világméretű katasztrófák kezelésében. A Polgári Védelmi Mechanizmus 2001-es megalakulása óta több mint 600 vészhelyzetet és válságot aktiváltak az EU-n belül és kívül.
2023 februárjában az Európai Bizottság ajánlást és közleményt fogadott el, amely közös célok meghatározására irányult a katasztrófaállóság növelése érdekében a polgári védelem területén. E célok közé tartozik, hogy 2030-ra jelentősen növeljék az uniós lakosság katasztrófa-kockázat tudatosságát és felkészültségét a tagállamokban. Az európai katasztrófaállósági lépések célja a képességek javítása az EU, a tagállamok és a Polgári Védelmi Mechanizmusban részt vevő államok számára, hogy jobban felkészülhessenek a jövőbeli nagyobb válságok és vészhelyzetek hatásainak előrejelzésére és kezelésére.
Címlapkép forrása: Portfolio
