Ahogy júliusban közöltük: az Európai Bizottság adminisztratív szinten képviselteti magát az informális tanácsi üléseken [a magyar elnökség alatt]. Természetesen a Bizottság továbbra is képviselteti magát politikai szinten, a hivatalos tanácsi üléseken, ahol a valódi döntések születnek
– hangzott el pénteken az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján. Így az Európai Bizottság továbbra is bojkottálja a magyar elnökség által szervezett eseményeket. Bár ezeken az üléseken szinte soha nem születik érdemi döntés vagy valódi előterjesztés, a szakmai munkát is lelassítja, hogy csak az uniós igazgatóságok (directorate generale, DG) vezetői jelennek meg a tanácskozásokon.
Sőt, a Portfolio-t brüsszeli források arról tájékoztatták, hogy egyre több DG-nél próbálták meg még lentebbi pozíciókba delegálni a részvételt.
A többi EU-s tagállam közel kétharmada sem küld minisztereket az informális eseményekre, ami tovább nehezíti az érdemi munkát. Jó példa volt erre a múlt heti pénzügyminiszteri találkozó (Ecofin), ahol Varga Mihállyal együtt 10 miniszter vett részt, a többi EU-országot államtitkárok képviselték csak. Mindez már a Magyar Nemzeti Bankot is lépésre kényszerítette, amely elhalasztotta a Lámfalussy-találkozóját technikai okokra hivatkozva, de több nekünk nyilatkozó szerint is az EU-elnökség bojkottja miatt.
Az Ecofin előtti napokban Magyarországon tartották a sajtóban egy rejtélyes szervezetként ábrázolt, valójában a gazdasági és pénzügyi világban jól ismert Eurofi háromnapos találkozóját, amely erős kontrasztot mutatott az elnökségi eseményekkel. A párizsi székhelyű nonprofit egyesület nem nyilvános találkozójára olyan gazdasági szakemberek és döntéshozók is eljöttek, akik egyébként magyar EU-félév programjaira szóló meghívásaikat visszautasították. Ugyan az ülésen ott volt Nagy Márton nemzetgazdasági, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is, a figyelem egyértelműen inkább a lengyel delegációra irányult.
Több forrásunk is megerősítette, hogy az Eurofin az előadásokban és a kávészünetek beszélgetéseiben is mindenki arról beszélt, hogy a januárban induló, Lengyelország által vezett félévben születhetnek meg az európai versenyképességgel, köztük a tőkepiaci unióval (Capital Markets Union) kapcsolatos fajsúlyos döntések. Pawel Karbownik lengyel pénzügyminiszter-helyettes volt az egyik legnépszerűbb a jelenlévők közül.
Már a háttérben készítik fel a lengyeleket
A Portfolio-nak több brüsszeli tisztviselő is megerősítette, hogy a döntéshozatal lelassult, amit részben az új Európai Bizottság vártnál lassabb felállása nehezít, de meghatározóbb a magyar kormánnyal szemben hirdetett bojkott Orbán Viktor miniszterelnök július eleji, Vlagyimir Putyin orosz államfőnél tett látogatása miatt. Alapvetően kevés konkrét döntést várnak a fontosabb ügyeknél, főként a versenyképességi programnál. Ugyan Orbán Viktor azt ígérte, hogy november 8-án bemutatnak egy javaslatcsomagot a budapesti kormány- és államfői informális csúcstalálkozón,
az uniós diplomaták szerint az alapforgatókönyv az, hogy nem ezzel mennek tovább az intézkedések kidolgozásánál, ahol a szeptember 9-én közzétett Mario Draghi korábbi EKB-elnök által kiadott jelentést veszik alapul.
Azzal sem számolnak, hogy érdemi versenyképességi lépésekről dönthetnek, a magyar kormány által júliusban bemutatott 11 pontos e-autós programot például már le is került a napirendről. Ugyanakkor ebben nem teljes az egyetértés: volt olyan forrásunk, aki szerint a magyar terv teljesen jól összhangban van az EU-s Zöld Megállapodás célkitűzéseivel is, így érdemes abból részeket továbbvinni.
A tőkepiaci unióról szóló egyeztetéseknél is inkább a jövő évre koncentrálnak már Brüsszelben. A CMU az EU egyik mesterterve – amelynek bevezetését a Draghi-jelentés is sürgeti –, hogy évente körülbelül 620 milliárd eurónyi privátforrást csatornázzon az unión belüli befektetésekbe. Már az eredeti agenda is 2025-re várta az áttöréseket, de ehhez szükséges lett volna, hogy a magyar elnökség tanácsi eseményein érdemben tudják tárgyalni a programokat. Most a brüsszeli magyar állandóképviselet ugyan viszi a szakmai egyeztetéseket, de a háttérben már a 2025-ös lengyel elnökség előkészítésének örvén próbálják gyorsítani a munkát, hogy jövőre megindulhasson a piaci széttagoltság csökkentése és az európai tőkepiacok mélyebb integrációja.
Mario Draghi szeptember 9-én mutatta be versenyképességi jelentését, amelyben számos javaslatot tesz uniós reformokra. Amint azt részletesen bemutattuk, átalakítaná az uniós döntéshozatali mechanizmusokat, erősítené a piacvédelmi intézkedéseket, emellett vasúti és egyéb közlekedési fejlesztéseket szorgalmaz, megerősítené a védelmi ipart, továbbá az e-autós támogatásokat is újragondolná.
A legfontosabb prioritások közé tartozik a vállalkozások, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítása, valamint a zöld és a digitális átálláshoz elengedhetetlen beruházások mobilizálása. Az erőfeszítések hangsúlyt fektetnek továbbá a magánbefektetők számára jobb átláthatóság és hozzáférhetőbb pénzügyi információk megteremtésére, ami az európai tőkepiacokat globálisan vonzóbbá tehetné.
A tervet Németország és Franciaország erőteljesen támogatja, és 2023-ban közös ütemtervben állapodtak meg az e célok megvalósításának felgyorsítására, forrásaink szerint a két nagy állam pénzügyminiszterei, szakemberei ezért aktív párbeszédet folytatnak lengyel kollégáikkal.
Aggodalmak viszont vannak, hogy a bizottsági és tagállami bojkottok miatt kieső félév további csúszásokat okoz majd a CMU- és versenyképességi tervek kidolgozásában. Sőt, komolyan tartanak már attól is Brüsszelben, hogy Várhelyi Olivért nem engedik át a képviselők az Európai Parlamentben történő meghallgatásai után. Ha a jelölt nem veheti át megbízatását az egészségügyi és állatjóléti portfólió élén, akkor Orbán Viktor miniszterelnöknek egy új nevet kellene Ursula von der Leyennek küldenie, aminél semmilyen határidő nem köti a nominálásra, tehát hónapokra is megbéníthatja Brüsszelt egy patthelyzet.
Ez az a forgatókönyv, amit mindenki szeretne elkerülni. Állítólag a testület elnökének reménye épp az volt, hogy a kevésbé jelentős területek Várhelyinek delegálásával elérheti, hogy az Európai Parlament képviselői is biztosan megszavazzák a magyar jelöltet. Bár a régi Bizottság ügyvivőként végig folytathatná a munkáját, a francia Thierry Breton belsőpiaci biztos villámgyors és váratlan távozása miatt pont a legfontosabb versenyképességi reformok maradhatnak el. Főként úgy, hogy von der Leyen az új testületben pont ennél a területnél hajtaná végre az egyik legnagyobb átalakítást.
Címlapkép forrása: EU
