A miniszter megerősítette, hogy Magyarország nem fogja befizetni a menekültügyi rendszerrel kapcsolatos bírósági ítélet miatt kiszabott 200 millió eurós bírságot.
Ylva Johansson biztos asszonynak tegnap is egyértelművé tettem, hogy Magyarország ezt a bírságot nem fogja befizetni, tehát ilyen irányú tájékoztatást a bizottság kapott – közölte a Portfolio kérdésére a miniszter miután a plenáris sajtótájékoztatót tartott.
Bóka János ismertette, hogy ebben az esetben
a Magyarországnak járó uniós költségvetési kifizetésekből fogják ezt az összeget levonni, amire a Bizottságnak van lehetősége, és ami módszert a bizottság korábban alkalmazott már, például Lengyelország esetében.
Amint arról a Portfolio beszámolt, az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is felszólította Magyarországot, hogy fizesse meg a 93 millió eurós bírságot, amely a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos jogsértések miatt kiszabott bírság halmozódásából gyűlt össze. A bírságot az Európai Bíróság korábban hozott ítéletének végrehajtásának elmaradása miatt állapították meg júniusban, és az összeg a napi 1 millió eurós büntetésből adódik, amit addig kell fizetni, amíg Magyarország nem tesz eleget az uniós követelményeknek.
A Bizottság emellett megkezdi a 200 millió eurós egyszeri bírság behajtását is, miután a magyar kormány nem teljesítette a szeptember 17-i fizetési határidőt.
A bírság alapja, hogy Magyarország nem felelt meg az uniós menekültügyi irányelveknek, különösen a tranzitzónák jogellenes működtetése miatt. Bár a magyar kormány módosított az eljárásain, az új szabályozás sem felel meg az uniós követelményeknek, ezért továbbra is súlyos bírságtételekkel fenyegeti a magyar költségvetést.
Magyarország nem enged be orosz kémeket
A miniszter a mai ülésen azért vett részt, hogy a Nemzeti Kártya rendszerben az orosz és fehér állampolgárok számára is elérhető bővített lehetőségekről adott tájékoztatást.
Bóka János az EP-s vita után kijelentette: nemzeti kártyaszabályozásban semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem lát. A miniszter szerint az Oroszországból és Belaruszból érkező munkavállalók kérdése nem nemzetbiztonsági vagy munkaerőpiaci megfontolásokból, hanem politikai nyomásgyakorlás céljából került napirendre.
Az Eurostat adataira hivatkozva elmondta, hogy az EU-ban tartózkodó orosz és belarusz állampolgároknak csak töredéke van Magyarországon. A munkavállalási célú első tartózkodási engedélyek számát tekintve legalább hét másik EU-tagállam megelőzi Magyarországot.
A miniszter tájékoztatása szerint az Európai Bizottság sem jogi aggályokról kért már tájékoztatást. Mint a sajtótájékoztatón elmondta, Brüsszel a legutóbbi levelében
már csak tájékoztatást kért a nemzetbiztonsági szabályozás tekintetében, amelyek megfelelnek a schengeni előírásoknak.
Azt is elmondta ennek kapcsán, hogy a vízumkiadás semmilyen tekintetben nem tér el az uniós kötelező szabályoktól.
Bóka János csütörtökön találkozik az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságával (AFCO), ahol a Magyar Tanács elnökségének prioritásairól fog beszélni.
Címlapkép forrása: Portfolio
