Varga a rövid eseményen jelezte, hogy minden tagállam pénzügyminisztériuma és jegybankja képviselteti magát a pénteki és szombati budapesti tárgyalásokon, "a legtöbben magas szinten”, és számos nemzetközi pénzügyi szervezet (például IMF, OECD, EIB, Eurofi) vezetői, szakértői is Budapesten tartózkodnak, így "minden feltétel adott, hogy sikeres legyen a találkozó".
Egy újságíró azt kérdezte: csalódott-e amiatt, hogy a 27 tagállam közül valószínűleg csak 9 országból érkezik a pénzügyminiszter (a kiosztott sajtóanyag fénykép szettje 11 tagállamból jelzi, hogy a pénzügyi tárcáktól a legmagasabb szinten képviseltetik magukat). Erre Varga úgy reagált, hogy nem csalódott, mert minden ország maga dönti el, hogy milyen szinten képviselteti magát; és egyébként is meg kell várni a pénzügyminiszteri és jegybankelnöki ebédeket, mert ott derül majd ki, hogy végül hány ország képviselteti magát a legmagasabb szinten.
A három fő témát is megemlítette röviden, amelyről zajlanak az eszmecserék:
- A zöld átmenet finanszírozása, amelyet a hétfői Draghi-riport is kiemelten érintett, így erről most lesz lehetőség először tárgyalni a tagállamok szintjén.
- A szegényebb, eladósodott, például afrikai, országok támogatása a (pénzügyi) kihívásaik kezelésében.
- Az uniós demográfiai helyzet, az elöregedő társadalmak költségvetési hiányra és államadósság pályára gyakorolt hatásai (ez a téma a szombati ülésen kerül szóba). A témáról a Bruegel Intézet készített egy átfogó tanulmányt, amely alternatív pályákat is bemutat, és a Reuters csütörtöki tudósítása szerint az egyik fő megállapítása, hogy a munkaképes korú 20-64 éves uniós lakosság létszáma a 2022-es 264 millióról 2050-re 207 millióra zuhanhat. Ez egyrészt a beszedhető adóbevételeket apasztja, másrészt az egészségügyi és nyugdíjkiadásokat jelentősen növelheti, így az államok eladósodását jócskán megterhelheti. Ezeket a terheket csak részben tompíthatja, ha az EU a 2016-2020 közöttre jellemző évi nettó 1 millió fős migrációt 2050-ig fenntartja, vagy enyhén emeli.
Varga felhívta a figyelmet, hogy ez egy informális tanácsülés, ezért döntések nem születnek, de mégis hasznos eszmecserét lehet tartani fontos kérdésekről. Egy újságíró kérdése a zöld átmenet finanszírozására és a potenciális újabb közös uniós hitelfelvételre, valamint a magyar kormány hozzáállására vonatkozott. Erre Varga úgy reagált, hogy a zöld átmenet valóban fontos, Magyarország 2050-re ki is tűzte ezt törvényi célként, de a közös eladósodásról kedvezőtlenek a magyar tapasztalatok a helyreállítási program miatt (RRF, nem kaptunk belőle még semmit a szupermérföldkövek nem-teljesítése miatt, csak előleget, miközben nekünk is hozzá kell járulnunk a finanszírozáshoz). Azt is megjegyezte, hogy számos más ország is idegenkedik attól, hogy újra közös hitelfelvételről döntsenek.
A minap megjelent Draghi-riportról több összefoglalóban is írtunk már a napokban, és Orbán Viktor magyar kormányfő a ma reggeli rádióinterjújában is kitért rá:
Címlapkép forrása: EU
