„Egy éve kértem fel, hogy készítsen egy jelentést Európa jövőbeni versenyképességéről. Azóta a kérdés még inkább előtérbe került, különösen az Európai Tanács vezetőinek ösztönzése révén, és nincs ország, aki nem ért egyet a téma fontosságával” – kezdte a bemutatón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a versenyképesség és a fenntarthatóság kéz a kézben kell járjanak, hozzátéve, hogy az EU modelljét a tisztességes társadalmi piacgazdaságra kell építeni.
Az általunk bevezetett változásoknak mindenkinek előnyöket kell hozniuk Európában
– jelentette ki.
Draghi közölte, három kulcsfontosságú területre összpontosított, amelyek a versenyképesség növeléséhez szükségesek:
Először is, szükségünk van a tisztább digitális átmenet elsajátítására. Támogatnunk kell iparunkat a dekarbonizációban, és ezt versenyelőnnyé kell alakítanunk
– mondta. Emellett kiemelte az energiaárak csökkentésének és az innováció támogatásának szükségességét.
Európa gyengeségei: lassú termelékenység, csökkenő népesség
Draghi rávilágított arra, hogy az európai gazdaság termelékenysége gyenge, és ha ez nem javul, akkor a növekedés fenntartása lehetetlen lesz. „Az EU nem számíthat népességnövekedésre, és a termelékenység növekedésének lassulása aggasztó. A jelenlegi trendek fenntartása mellett az EU növekedése jelentősen elmarad a kívánt szinttől” – tette hozzá
„A jelentés több mint 170 konkrét javaslatot tartalmaz, amelyek célja az EU iparának megerősítése” – mondta Draghi, hozzátéve, hogy az EU erősségeire, például az oktatási rendszerére és az egészségügyére építhet. Hangsúlyozta, hogy a hatékonyság növeléséhez az EU-nak át kell térnie egy új iparstratégiára.
Draghi figyelmeztetett, hogy az EU versenyképességének megőrzése érdekében sürgős, konkrét lépésekre van szükség.
A dekarbonizáció lehet a növekedés forrása, de csak akkor, ha az EU politikái összhangban vannak a klímacélokkal. Ha ezt nem sikerül összehangolni, a dekarbonizáció veszélyeztetheti a versenyképességet és a növekedést
– mondta el az EKB korábbi elnöke.
A jelentés központi üzenete, hogy az EU-nak radikális változtatásokra van szüksége, és Draghi szerint ezek a változások nem késlekedhetnek. „A jelentés két kulcsszava: sürgősség és konkrétság” – tette hozzá.
A jelentés kiemeli, hogy bár az uniós országok már elkezdtek reagálni az új gazdasági valóságokra, a hatékonyságot nagyban korlátozza a tagállamok közötti koordináció hiánya.
Az eltérő szubvenciók zavarják az egységes piacot, a fragmentáció pedig akadályozza a globális versenyhez szükséges méret elérését
– mondta el álláspontjáról.
Draghi szerint az EU-nak innovációra van szüksége, és csökkentenie kell az energiaárakat, miközben folytatnia kell a dekarbonizációt, és csökkentenie kell függőségét másoktól, különösen Kínától a létfontosságú ásványok terén. Emellett fokozni kell a védelmi beruházásokat is, mivel a világkereskedelem egyre kevésbé nyitott és egyre nagyobb versennyel néz szembe.
Az Európai Unió gazdaságának versenyképességének fenntartásához sokkal nagyobb mértékű iparpolitikai koordinációra, gyorsabb döntéshozatalra és jelentős beruházásokra van szükség – hangsúlyozta Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke, korábbi olasz miniszterelnök a hétfőn bemutatott jelentésról.
Draghi szerint az EU-nak évente 750-800 milliárd eurónyi plusz befektetésre van szüksége, ami a GDP körülbelül 5%-a, és jóval meghaladja a második világháború utáni Marshall-terv által előírt 1-2%-os szintet.
„Az EU növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké, miközben Kína gyorsan felzárkózik. A különbség nagy része az alacsonyabb termelékenységre vezethető vissza” – ismertette Draghi. Aki szerint ez úgy orvosolható, ha az EU kétszer annyi támogatást fizet ki a következő években, mint a II. világháború után összesen.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a tagállami állami támogatási rendszereket teljesen újra kell gondolni. Ezek jelenleg csak a tagállamok közötti versenyt erősítik, ami az EU versenyképességét rontja, ezért sokkal szigorúbb szabályokat javasol ezek folyósítására.
Az energiarendszertől egészen a kereskedelemig jöhetnek változások
Draghi hangsúlyozta, hogy az európai energiapiacot még mindig elavult struktúrák alapján alakították ki, ahol a fosszilis tüzelőanyagok, különösen a földgáz, aránytalanul nagy mértékben befolyásolják az energiaárakat. Rámutatott, hogy 2022-ben a földgáz az energiamix mindössze 20%-át tette ki, mégis 60%-ban meghatározta az energiaárakat. Draghi szerint ez a berögzült érdekeknek és a piacba ágyazott magas pénzügyi bérleti díjaknak köszönhető.
„Nem vagyunk képesek a megújuló energiaforrások által termelt olcsóbb energia legjobb előnyeit átadni a fogyasztóinknak - mind a háztartásoknak, mind az iparnak” – emelte ki a probléma lényegét.
Ennek megoldására Draghi azt javasolta, hogy a fosszilis energiahordozók és a tiszta energiaforrások árait válasszák szét, hogy a végfelhasználók az energiaszámláikon érezzék a dekarbonizáció által hozott költségmegtakarítást.
Az energiapiac reformján túl Draghi kiemelte a tiszta energiatermelés növelésének fontosságát, nemcsak a szabályozás, hanem a termelés fellendítése révén is. Elismerte a Kínából érkező versenykényszert, amelynek államilag támogatott iparágai a legolcsóbb utat kínálhatják az EU éghajlati céljainak eléréséhez. Draghi ugyanakkor figyelmeztetett az európai iparágakat fenyegető lehetséges kockázatokra:
„Kína államilag támogatásokból finanszírozott versenye veszélyt jelent a tiszta, termelő iparágaink fejlesztésére. Ezért szeretnénk, ha a szén-dioxid-mentesítés a növekedés motorjává válna.”
Hangsúlyozta, hogy Európának nemcsak tiszta technológiákat kell előállítania, hanem biztosítania kell, hogy azok az ipari és gazdasági növekedés motorjaivá váljanak, így a dekarbonizáció stratégiai iparpolitikává válik.
A geopolitikai instabilitás korában Draghi rámutatott Európa gazdasági és biztonsági függőségére, különösen a technológiai termeléshez elengedhetetlen nyersanyagok terén. Összehangoltabb külgazdasági politikát, preferenciális kereskedelmi megállapodásokat és stratégiai készletfelhalmozást sürgetett az EU kritikus technológiák ellátási láncának biztosítása érdekében.
„A hidegháború óta először valóban féltenünk kell önfenntartásunkat. Soha nem volt még ilyen szükséges az egységes válasz” – tette hozzá.
Ez az egységre való felhívás aláhúzta szélesebb körű üzenetét:
Európának közösen kell fellépnie, hogy növelje ellenálló képességét és biztonságát.
Draghi elismerte, hogy az egyik legfontosabb kihívás az európai energiarendszerek és iparágak átalakításához szükséges hatalmas beruházások finanszírozása. Idézte, hogy az IMF és az Európai Bizottság szimulációi szerint ezek a beruházások lehetségesek, de a magánfinanszírozás önmagában nem lesz elegendő. A kulcsfontosságú projektek, például az energiahálózatok és az áttörést jelentő innovációk támogatásához állami finanszírozásra lesz szükség. Draghi a „közös eszközök” - a közös adósság egy formája - kibocsátása mellett is érvelt, bár óvatosan megjegyezte:
A nagy kérdés az, hogy szükségünk van-e biztonságos közös [pénzügyi] eszközre? A válasz igen, de ez egy eszköz, nem pedig önmagában a cél.
Végezetül hangsúlyozta, hogy az EU-n belül egységre van szükség e kihívások leküzdéséhez, és kijelentette, hogy bár a tagállamok egyesével foglalkoznak e kérdések némelyikével, a közösségként való közös fellépés felerősítené erőfeszítéseiket. Figyelmeztetett:
Az előttünk álló kihívásokhoz egyre kisebbek leszünk [lépések nélkül].
Címlapkép forrása: EU/Christophe Licoppe.
