Amióta a Portfolio július végén elsőként megírta, hogy Magyarország szép csendben 1 milliárd eurós hitelt vett fel kínai bankoktól, azóta övezi találgatás, hogy pontosan mire költjük el ezt a jelentős forrást. Az Államadósság Kezelő Központ állami hiteleket felsoroló adatbázisában mindössze ez a négy általános irány áll a hitel céljánál: "A központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozása."
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter cikkünk megjelenésének másnapján azt mondta: ez a forrás "beépül az állam finanszírozásába, úgy vettük fel, hogy főként infrastrukturális fejlesztésekre mennek".
Varga Mihály pénzügyminiszter múlt héten már azt rögzítette: "a kínai hitelt egy energiahatékonysági beruházás érdekében vesszük föl". Azt is jelezte: bár a kormány kérte a hitelszerződés titkosításának feloldását, de a kínai partnerek nem járultak ehhez hozzá.
Most megtudtuk, hogy mire megy a közel 400 milliárd forintos kínai hitelből legalább 28 milliárd forint: elektromos gépjármű töltőállomások vidéki telepítésére, amit eddig az uniós helyreállítási program terhére tervezett megvalósítani a kormány.
Az "Elektromos gépjármű töltőállomások telepítése" című, RRF-REP-10.14.1-24 kódszámú pályázat társadalmi egyeztetése idén július elején zajlott, és augusztustól tervezte megnyitni a kormány, de még nem nyílt meg. A felhívásra olyan vállalkozások jelentkezhetnek majd, amelyek elektromos töltőállomás üzemeltetői engedéllyel rendelkeznek. A pályázóknak legalább egy e-töltőállomás létesítésére kell vállalást tenniük a töltőpontokkal kevésbé ellátott 45 megjelölt járás egyikében.
Nagyon valószínű, hogy nemcsak a fenti 28 milliárd forintos keretösszegű EU-pályázatot szeretné a háttérben kínai hitelből finanszírozni a kormány, hanem a már javában zajló, 30 milliárd forintos keretösszegű céges elektromos járművásárlási pályázatot is. Ezt legalább az alábbi két tényező alátámaszja:
- Amikor a kormány tavaly augusztus végén felvette az uniós helyreállítási program REPowerEU hitelrészének projektlistájára az elektromos autótöltési pályázati célt, azzal egy időben az elektromos járművásárlási pályázati célt is felvette a listára. Sőt, a projektek felvételét lehetővé tevő kormányhatározat azt is rögzítette, hogy ha ezekre mégsem kapná meg az EU-pénzt a kormány, vagy késik a pénz, akkor a költségvetés terhére lehet finanszírozni ezeket. Így tehát már akkor „megágyazott” a kormány annak, hogy EU-s pénz hiányában magyar költségvetési forrás, amögé pedig akár kínai hitelkeret is beléphessen.
- Idén júliusi 2-án az Energiaügyi Minisztérium közleménye az elektromos töltőhálózat bővítésével kapcsolatos EU-pályázat belengetésével együtt külön emlékeztet arra, hogy februárban már elindult a 30 milliárd forintos keretösszegű járművásárlási program, amely szintén a REPowerEU keret terhére valósul meg.
Amennyiben a fenti értesülésünk valóra válik, ez lesz az első kézzelfogható jele annak, hogy a kormány uniós helyreállítási hitelt cserél kínai hitelre, mivel nem fér hozzá az uniós hitelhez.
A hozzáférés nehézségére már utalt is Nagy Márton a kínai hitelfelvételről szóló cikkünk másnapján:
"ez a pénz nekünk járna, de az unió elzár minket ettől, politikai okok miatt." Azt is hozzátette:
A pénzekért mi továbbra is harcolunk, de úgy néz ki, hogy nagyon-nagyon kemény falakba ütközünk bele.
Rámutattunk: a 27 szupermérföldkőből néhányat még nem teljesített a kormány, és friss információnk szerint sem tűnik úgy, hogy igazán akarná, és ezért az utófinanszírozásban megszerezhető helyreállítási pénzekhez egyáltalán nem fér hozzá a kormány. Kivétel ez alól a REPowerEU fejezet 4,6 milliárd eurós keretének 20%-a, 0,92 milliárd euró, amelyet támogatásként és hitelként automatikusan megkapott idén év elejéig a kormány.
Ha viszont nem teljesíti maradéktalanul a szupermérföldköveket, akkor még ezt a 0,92 milliárd eurót is vissza kell majd fizetnie 2026 után. Emiatt talán nem véletlen, hogy ehhez az összeghez nagyon hasonló, 1 milliárd eurós kínai hitelkeretet vett igénybe a kormány, és ennek megjelölt négy hitelcélja kísértetiesen hasonlít azokra a célokra, amelyeket a helyreállítási program már kiírt pályázatai segítségével szeretne megvalósítani.
Azt, hogy az EU-s helyreállítási pénzekhez való nehéz/ellehetetlenülő hozzáférés mellett miért nem engedi el a fenti két pályázati célját a kormány, és miért tehet be mögé kínai hitelt, több szempont is magyarázhatja. Így például az, hogy:
- A Belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint mostanra már átlépte a 100 ezer darabot a zöld rendszámos gépjárművek darabszáma Magyarországon. Ebből a tisztán elektromos meghajtású járművek száma már 60 ezer darab felett jár az Energiaügyi Minisztérium minapi közleménye szerint. A 30 milliárdos elektromos autóvásárlási program, illetve a Zöld Busz program, egyéb intézkedések mind afelé mutatnak, hogy a töltőhálózati infrastruktúra fejlesztése fontos, amelyhez egyúttal jelentős villamoshálózati fejlesztések is szükségesek.
- A magyarországi közlekedési szektor üvegházhatású gázkibocsátása (ÜHG) a második legnagyobb az energiaszektor után (mintegy 20%-os a részaránya), és az elmúlt évek növekedése után tavaly volt az első olyan év, amikor itthon csökkenni tudott a közlekedési szektorhoz köthető ÜHG-kibocsátás, ráadásul jelentősen, bő 7%-kal. Ennek adna további lökést a következő években a töltőhálózati infrastruktúra, illetve az elektromos járműállomány jelentős bővítése.
Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium Facebook-oldala
