Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mostanra kapta meg az összes tagállamtól a biztosjelöltek névsorát, de viszonylag kevés kormány tartotta tiszteletben kérését, hogy férfit és nőt is ajánljanak a testületbe. Egyelőre úgy fest, hogy 17 férfi mellett csak 9 darab nő lesz a végrehajtó szervnél.
Abban reménykedhet még von der Leyen, hogy az Európai Parlament várhatóan több biztosjelöltet nem enged majd át a meghallgatásokon, így helyettük új nevekre lesz szükség. A meghallgatások szeptember 16-18. között lesznek Strasbourgban, akkor majd többet tudunk a posztok leosztásáról, de már sok lehetőség körvonalazódott.
- Olaszország: Raffaele Fitto, a szélsőjobboldali Olasz Testvérek párt tagja, a tervek szerint a gazdaságot és a járvány utáni fellendülést felügyelő ügyvezető alelnöki posztra kerül.
- Lettország: Valdis Dombrovskis (EPP) várhatóan az EU bővítésével és Ukrajna újjáépítésével foglalkozik majd, ha Fitto elviszi a gazdasági kabinetet, amelyre a lett politikus is pályázik. Ebben a ciklusban a kereskedelempolitikáért felelt, tehát az olaszok becsúszó szereléséig jó esélyei voltak a feljebb lépésre.
- Franciaország: Thierry Breton (ALDE) az ipar és a stratégiai autonómia területét fogja ellátni.
- Spanyolország: Teresa Riberát (S&D) választják az „átmeneti” portfólióra, beleértve az ökológiát és a digitális ügyeket.
- Észtország: A leköszönő Kaja Kallas (ALDE) az EU külpolitikai vezetőjét és ügyvezető alelnökét jelölik.
- Belgium: Az utolsó jelölt Hadja Lahbib külügyminiszter, aki korábban újságíró volt.
- Lengyelország: Piotr Serafin, a lengyel állandó képviselet vezetője is a gazdasági és a bővítési posztra pályázik, azonban a hírek szerint Ursula von der Leyen a védelempolitikát szánja neki.
- Észtország: már lefutott, udvariassági kör igazából Kaja Kallas észt miniszterelnök meghallgatása, a tagállamok már júniusban megszavazták, hogy ő legyen a külügyi főképviselő.
- Magyarország: Várhelyi Olivért már hetekkel ezelőtt megnevezte Orbán Viktor miniszterelnök, még hozzá a tervek szerint a jelenlegi portfolióját, a bővítéspolitikát vinné tovább a Bizottságban.
A jelöltek között vannak volt miniszterelnökök, pénzügyminiszterek, európai parlamenti képviselők, akadémikusok, újságírók és hivatásos diplomaták. A legnagyobb név talán a belga Hadja Lahbib, aki korábban újságíró volt, jelenleg pedig Belgium EU-ügyi minisztere. Ciprus és Horvátország akadémiai tudósokat jelölt.
Magyar izgalmak
Várhelyi Olivér, aki karrierdiplomata, az EP-képviselőkkel kapcsolatos korábbi megjegyzései miatt aggódhat. Sokan biztosra veszik Brüsszelben, hogy nem is megy át az Európai Parlament meghallgatásán, miután egyszer egy felkérdezésekor azt kérdezte, „hány idióta van még”, ami a törvényhozóknak nem tetszett.
Pedig a brüsszeli hagyományok szerint a Bizottságba újrajelölt biztosok erősebb portfoliókat kaphatnak. Mivel a bővítéspolitika egyre jelentősebbé vált az elmúlt években, komolyan feljebb léphetne a magyar jelölt, akár alelnöki poszt is járhatna neki a szokásjog szerint.
Lapunknak viszont a legtöbben azt mondták, hogy a legvalószínűbb az, hogy új jelöltet kérnek majd a szeptember közepi EP-meghallgatások után Magyarországtól, mert borítékolják Várhelyi bukását. Ha mégis átmenne a strasbourgi grillezésen, akkor valószínűtlennek tartják, hogy fontos terület kerülne alá, a közlekedést tartják esélyesnek, vagy az egészségügyi és szociális területeket.
Ha új jelöltet kell találni, akkor csak találgatások vannak, hogy milyen beugrót küldhet helyette Orbán Viktor miniszterelnök. A listán egyelőre olyan nevek szerepelnek, mint Győri Enikő EP-képviselő, de sokan a legalkalmasabbnak Petri Bernadett közvetlen EU-támogatásokért felelős kormánybiztost tartják.
Hogyan tovább?
Von der Leyen a nemek közötti egyensúly biztosítása után fogja nyilvánosságra hozni javasolt felállását, Bulgária jelöltje még nem dőlt el. A jelölteket szeptemberben és októberben az Európai Parlamentben megerősítő meghallgatásokon hallgatják meg. Ha jóváhagyják őket, olyan kulcsfontosságú kérdéseket fognak felügyelni, mint a környezetvédelem és Ukrajna támogatása.
A megerősítési folyamat kihívást jelenthet a kevés tapasztalattal rendelkező jelöltek számára, mint például a 35 éves máltai Glenn Micaleff, vagy az ellentmondásos múlttal rendelkező jelöltek számára. A megerősítést követően azonban az új Bizottság feladata lesz az EU irányítása a következő öt évben, a sürgető kérdések megoldása és a tömb jövőjének alakítása.
Címlapkép forrása: EU
