Az elmúlt egy-másfél évtizedben az interneten folyamaton előkerültek azok, akik szerint valami mérgezőanyagot szórnak a repülőgépek a földre. Az összeesküvés-elméletek hívei által chemtrailnek nevezett kondenzcsíkok valójában a legnagyobb részt vízgőzből állnak, csak fénytörési oka van annak, hogy ezeket fehérnek látjuk – ugyanúgy, mint a felhőket –, de bizonyos, a kerozin égetéséből származó károsanyagokat is tartalmaznak ezek, amelyekre mostantól kezdve az Európai Unió szigorú szabályokkal reagál egy új, pénteken elfogadott javaslatcsomag részeként.
Brüsszelben döntöttek arról, hogy az európai repülőtereken működő légitársaságok számára új zöld jelentéstételi kötelezettségeket írnak elő, amelynek része a kondenzcsíkok vizsgálata is.
A légiközlekedési ágazat intenzíven lobbizott az új szabályok ellen, arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésre elegendő kutatási adat a chemtrailnek is nevezett kondenzcsíkok éghajlati hatásairól. Az Európai Bizottság elismerte, hogy a légiközlekedési ágazat nem CO2-kibocsátással járó éghajlati hatásai „eredendően bizonytalanok”, de hangsúlyozta, hogy „a globális felmelegedéshez való nettó hozzájárulás [jól ismert]”. A Bizottság kijelentette, hogy az új jelentéstételi követelmények hozzájárulnak az ismeretek bővítéséhez, és hogy „a tanulmányok kimutatták, hogy az e hatásokkal kapcsolatos bizonytalanság nem elegendő ok a cselekvés elkerülésére” – írja az Euronews.
A kondenzcsíkok nitrogén-oxidokat, fekete szenet és más éghajlatkárosító anyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elősegítik a magas légkör felhőtakarójának kialakulását. Az alacsonyan fekvő felhőkkel ellentétben ezek a magasan fekvő felhők segítik a hő megkötését, jelentősen hozzájárulva a globális felmelegedéshez.
Egyes becslések szerint a kondenzcsíkok hozzájárulása a globális felmelegedéshez legalább akkora, mint a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2%-a, amely a repülőgépekből származik. A tudományos közösség nagyrészt megcáfolta a „chemtrail” összeesküvés-elméletet, amely
tévesen azt állítja, hogy a kondenzcsíkok egy titkos kormányzati program részei, amelynek célja az időjárás megváltoztatása vagy a lakosság ellenőrzése, esetleg megmérgezése.
A mostani brüsszeli döntés nem teljeskörű: a környezetvédelmi csoportok bírálták a hosszú távú járatokra vonatkozó ideiglenes kivételt a végleges szövegben. A szabályok kezdetben csak az Európai Gazdasági Térség (EGT) repülőterei közötti járatokra vonatkoznak, amely az EU-t, valamint Izlandot, Norvégiát és Svájcot foglalja magában.
Hencz Krisztina, a brüsszeli Transport & Environment lobbicsoport légiközlekedés-politikai vezetője csalódottságának adott hangot: „A hosszú távú járatokat üzemeltető légitársaságok ismét kedvezményes elbánásban részesülnek az EU részéről. Keményen dolgoztak azon, hogy aláássák a nem CO2-kibocsátással kapcsolatos intézkedéseket és kutatásokat, és most jutalmat kapnak erőfeszítéseikért”.”
Hencz megjegyezte, hogy bár a légitársaságok engedményt kaptak, a szabályok 2027-től az EU-ba irányuló és onnan induló összes járatra kiterjednek.
A jogszabály az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) közelmúltbeli reformját követi, amelynek értelmében bizonyos vállalatoknak minden egyes tonna kibocsátott CO2 után kibocsátási egységre kell pályázniuk. A jelenlegi ár körülbelül 70 euró/tonna, ami nagyjából egy utas transzatlanti oda- és visszautazásának kibocsátásának felel meg. Az új uniós jogszabály szabályokat állapít meg arra vonatkozóan is, hogy miként kell megbecsülni a fenntartható, bioüzemanyagokból, szerves hulladékból vagy zöld hidrogénből előállítható légi járművek szén-dioxid-kibocsátását.
Minden olyan üzemanyag, amelynek életciklusa során a szén-dioxid-kibocsátása legalább 70%-kal alacsonyabb, mint a hagyományos keroziné, a kereskedelmi rendszer szempontjából nulla kibocsátásúnak minősül. Amennyiben a fenntartható üzemanyagok előállításához megújuló villamos energiát használnak, annak újonnan telepített, célzott szélturbinákból, napelemes rendszerekből vagy hasonló kapacitásból kell származnia.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
