A magyar kormány állítása szerint az Európai Unió elmulasztotta kompenzálni Magyarországot a határvédelem során felmerült költségekért, amelyeket a magyar hatóságok az Európai Unió külső határainak védelmében vállaltak. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára pénteken azt mondta, hogy ez összesen 900 milliárd forintnyi költséget jelentett a menekültválság 2015-ös kezdete óta, és ezt akarják ütköztetni a bírósági ítélet által kirótt 200 millió eurós (80 milliárd forint) és napi 1 milliós (395 millió eurós) bírsággal).
A magyar kormány szerint Magyarország kulcsfontosságú szerepet játszott az Európába irányuló migráció kezelésében, különösen a nyugat-balkáni útvonalon érkező tömegek ellenőrzésében. A hazai hatóságok különböző intézkedéseket vezettek be, mint például határkerítés építése és a határőrizet megerősítése, hogy megállítsák az illegális bevándorlást.
A magyar kormány emellett azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a Bizottság nem teljesíti a követelést, az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viszi. Az ügy az Európai Bizottság napi sajtótájékoztatóján is felmerült, ahol Anita Hipper és Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivői válaszoltak a kérdésekre, tisztázva az uniós álláspontot,
jelezve, hogy nincs mozgástere a kormánynak, fizetnie kell.
Anita Hipper, az Európai Bizottság szóvivője válaszában kifejtette, hogy a Bizottság tisztában van a magyar kormány állításával, de hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak nyújtott támogatásokat az uniós költségvetés keretein belül, valamint nemzeti forrásokkal kiegészítve biztosítják. A Bizottság szerint
Magyarország már jelentős pénzügyi támogatást kapott a határvédelemre.
„A 2021-2027-es időszakban Magyarország összesen 104,53 millió eurót kapott az uniós költségvetésből a határigazgatás és a vízuminstrumentumok finanszírozására, ami közel kétszerese a 2014-2020 közötti időszakban kapott 59,3 millió eurónak” – mondta Hipper. Ezen kívül Magyarország rendkívüli támogatást is kapott az Ukrajnából menekülők ellátására, válaszul az orosz-ukrán konfliktusra 2022-bben.
Hipper kiemelte, hogy az uniós források felhasználása szigorúan az uniós jogszabályok és a Bíróság döntéseinek megfelelően történik. Az ilyen pénzek nem használhatók fel önkényesen, és csak olyan költségekre nyújtanak fedezetet, amelyek az uniós szabályokkal összhangban vannak, utalva arra, hogy a határkerítés építéséről a magyar kormány egyedül döntött.
Ujvári Balázs, az Európai Bizottság egy másik szóvivője reagált a magyar kormány állítására, hogy a határvédelmi kiadásokból vonnák le a bírságot. Elmondta, hogy az Európai Bizottságnak
szigorú pénzügyi szabályzata van a bírságok behajtására, és nincs mozgástér a magyar kormány által javasolt levonásokra.
„Az Európai Bíróság ítélete világos, és az Európai Bizottságnak kötelezettsége, hogy behajtsa a kiszabott bírságokat az uniós pénzügyi szabályozásnak megfelelően. A június 13-i ítéletben meghatározott 200 millió eurós bírság átalányösszeg, amelyet azonnal be kell szednünk. A magyar kormány számára július 16-án küldtük ki az első fizetési felszólítást, amelyre 45 naptári nap áll rendelkezésükre. Miután ez az időszak lejárt, és Magyarország nem fizetett, egy második fizetési felszólítást küldünk ki, amely további 15 napos határidőt biztosít. Ha a második felszólítás után sem történik meg a befizetés, akkor
a Bizottság az úgynevezett kiegyenlítési eljárást alkalmazza, amely során a Magyarországnak járó uniós kifizetésekből vonjuk le a bírság összegét
– fejtette ki Ujvári.
Ujvári hozzátette, hogy a napi 1 millió eurós bírság esetében Magyarországnak szeptember 13-ig kell választ adnia arra a kérdésre, hogy megtette-e a szükséges intézkedéseket a jogsértések megszüntetésére. Ha Magyarország nem bizonyítja, hogy a helyzetet orvosolták, a Bizottság a napi bírság behajtását is megkezdi, valamint azt addig számlázza ki, amíg nem történnek meg a megfelelő lépések.
Címlapkép forrása: EU
