A lehetséges szankciókat az EU külügyminisztereinek brüsszeli ülésén vitatták meg, ahol Borrell elismerte, hogy egyelőre nincs egyhangú támogatottság a javaslata mögött, de tovább vitáznak a kérdésről. A szankciók, amennyiben bevezetik azokat, jellemzően utazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelentenének az EU-n belül. A terv azt követően született, hogy az EU, Franciaország és az Egyesült Királyság nemrégiben elítélte egy szélsőjobboldali izraeli miniszter azon javaslatát, hogy a foglyok kiszabadítása érdekében éheztessék a gázai lakosokat.
Izrael Katz izraeli külügyminiszter cáfolta Borrell állításait, és kijelentette, hogy ellenzi a lakosság bármilyen kitelepítését. Bár diplomaták szerint valószínűtlen, hogy a 27 EU-tagállam egyhangú döntést hozzon az ilyen szankciókról, Borrell javaslata aláhúzza az európai tisztviselők növekvő aggodalmát egyes szélsőjobboldali izraeli miniszterek retorikája és tettei miatt. Írország támogatta Borrell javaslatát, míg Olaszország elutasította az ötletet, hangsúlyozva a konfliktus megoldásának és a gázai tűzszünetnek a szükségességét.
Magyarország részéről Szijjártó Péter külügyminiszter határozottan elutasította a tervet.
Az Izraellel hagyományosan szövetséges országok, mint Németország és Csehország, nem utasították el azonnal a szankciókról szóló vitát.
Címlapkép forrása: EU
