Az EU elmúlt öt éve válságok sorozatával telt: a Covid-járvány, az ukrajnai orosz invázió, az energiaválságok és a természeti katasztrófák mind azonnali cselekvést igényeltek. A krízisekre talán jobban fel lehetett volna készülni, vagy akár elkerülni azokat, ha a jövőre való felkészülés szerves része lett volna a politikai döntéshozatalnak. Ursula von der Leyen most azt szeretné elérni, hogy a jövőben a döntések ne csak rövid távú megoldásokat keressenek, hanem hosszú távú következményeket is figyelembe vegyenek.
A cél egy proaktív szerepkör kialakítása, amely formálja a jövőt, nem csupán reagál a problémákra, amikor azok bekövetkeznek.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola is hangsúlyozta ennek fontosságát az utolsó plenáris ülésen tartott beszédében: „Váltanunk kell a krízis üzemmódból a hosszú távú gondolkodásra.” Szerinte ha az új biztos megkapja a szükséges jogköröket, akkor az intergenerációs méltányosság szempontjai valóban beépülhetnek a döntéshozatalba.
A világ számos kormánya már lépéseket tett, hogy a jövő generációk érdekeit jobban figyelembe vegyék. Az Európai Unió is követheti ezt a példát, és az új, erős mandátummal rendelkező biztos révén Európa vezető szerepet vállalhat a jövő generációk érdekében hozott döntéshozatalban.
A következő bizottságban a generációk közötti gondolkodás irányításának új szerepe mindenképpen sok potenciált tartogat. De az „előrelátás” és a „demográfia” fogalmainak „generációk közötti méltányossággal” való felcserélése nem jelent kiutat a permakrízisből a szakértők szerint. Önmagában tehát a szómágia nem jelentene nagy változást, ha megfelelő jogkörök nem párosulnak az új tisztséggel.
Címlapkép forrása: EU
