Az egyik leggyakrabban puffogtatott közhely Brüsszelben, hogy az Európai Uniót egy repülőgép-hordozóhoz hasonlítják: egy hatalmas és bonyolult szervezet, amelynek átlátható irányítási rendszerre, hatékony menedzsmentre és erős kommunikációra van szüksége ahhoz, hogy gyorsan reagálhasson. Az EU jelentős intézményi változásokon megy keresztül 2024-ben, és a szakértők az irányítás újragondolását szorgalmazzák a hatékonyság, a hitelesség és a lakossági támogatás növelése érdekében. Egyre többen sürgetnek egy reformot a döntéshozatali mechanizmusban, amiről a leginkább azért esett szó a magyar a közvéleményben, mert részben a hazai kabinet bénító vétói miatt, német–francia javaslatra időről-időre felmerül, hogy a Tanácsban megszüntetnék a konszenzusos döntéshozatali rendszert.
Az Egmont Intézet és a Trans European Policy Studies Association (TEPSA) friss szakpolitikai javaslata viszont inkább a bürokratikus folyamatok gyorsítására koncentrál, négy fő területre összpontosítva: stratégia és prioritások kidolgozása, új irányítási struktúrák kialakítása, a munkamódszerek megváltoztatása és a kommunikáció javítása.
Mint a jelentés készítői írják, az EU az elmúlt tizenöt évben számos válságot sikeresen kezelt, ami a különböző szakpolitikai területeken mélyebb integrációhoz vezetett. Ez az egyre erősödő együttműködés azonban kaotikusan és improvizált módon alakult ki, kiemelve a strukturáltabb és stratégiai megközelítés szükségességét. A közelgő intézményi változások 2024-ben kiváló lehetőséget nyújtanak e kormányzási problémák kezelésére. „Az EU-nak más gondolkodásmódot kell alkalmaznia, amely tükrözi a racionálitást és helyünket a globális sakktáblán” – áll a tájékoztatóban. „Szükségünk van egy módszerre, amely a reakciós válságkezelést egy strukturáltabb és stratégiai megközelítéssé alakítja” – fogalmaznak.
Számos javaslatot tesznek az EU kormányzásának javítására, három fő területre összpontosítva: stratégiai igazodás, intézményi struktúrák és külső képviselet. Elsőként azt fejlesztenék, hogy bár a következő öt éves ciklus politikai menetrendjét a Stratégiai Megállapodásban fixálták, de annak végrehajtására nagyobb hangsúlyt kell fektetni: az Európai Tanácsnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a megvalósítás állapotát. Az egyik javaslat az, hogy folytassák a Tusk elnök által a 2017-es pozsonyi informális csúcs után kidolgozott Leaders' Agenda megközelítést, amely lehetővé tette a kulcsfontosságú témák rendszeres stratégiai vitáját a Bizottság és a tagállamok között. Az Európai Tanácsnak világos feladatokat és mandátumokat kell meghatároznia, megjelölve, hogy ki, mit és mikorra végezzen el.
Az Egmont és a TEPSA szerint célravezető lenne, ha az Európai Tanács minden ülése után az Európai Bizottság elnöke, a rotációs elnökséget képviselő tagállam és a külügyi főképviselő röviden közölnék, hogyan kívánják végrehajtani az uniós csúcsok (EUCO) megállapodásait és döntéseit. Ezenkívül az EUCO következtetések rövid szakaszokat is tartalmazhatnának, amelyek visszajelzést adnak a korábbi következtetések megvalósításának eredményeiről.
Mindezt tényszerű módon, öndicséret nélkül.
Minden mandátumot átírnának
Valamint úgy vélik, minden szereplőnek dolgoznia kellene a versenyképességjavítását célzó Letta- és Draghi-jelentések utókövetésén. Dícsérik a magyar elnökség ötletét, hogy a Tanács konfigurációi vitassák meg a Letta-jelentést. Az Általános Ügyek Tanácsa (GAC) jelentést készíthetne az Európai Tanács és az Európai Parlament számára ezen input alapján. A tájékoztató javasolja az „Európai Unió helyzete” beszéd átalakítását is, hogy ne csak a Bizottság elnöke, hanem az Európai Tanács elnöke is részt vegyen rajta. Ez átfogóbb képet nyújthatna az EU előrehaladásáról és kihívásairól.
Amint azt a javaslattevők írják, a Bizottság, mint az EU motorja, kulcsszerepet játszik a kormányzásban. A tájékoztató azt javasolja, hogy az EB elnöke mutassa be az érkező kollégium felállításának tervét az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A kulcsfontosságú szempontok közé tartozik a huszonhét tagú kollégium rétegződésének fontossága. Ajánlják az alelnökök kreatív felhasználása a portfóliók koordinálására, az elnök tanácsadására és a kulcsdöntések kommunikálására. Az EB-alelnököknek világos mandátumokkal és felelősségekkel kell rendelkezniük, és specifikus főigazgatóságokat (DG-ket) vagy szolgáltatásokat kell felügyelniük, hogy hatékonyak legyenek.
A külügyi főképviselőnek kiemelkedő státuszt kellene kapnia, mint alelnöknek, koordinálva a külső kapcsolatokat, úgy hogy nem külön hivatallal rendelkezik, hanem egy saját részleggel az Európai Bizottságon belül. Ez összhangban van az EU globális szereplővé válásának ambíciójával és a külügyi főképviselőszerepével, ahogyan azt a szerződések meghatározzák. Az Egmont Intézet és a TEPSA szakértői szerint a Bizottságnak reflektálnia kellene a védelmi szektor fejlesztéséhez való hozzájárulására, egy erős EU védelmi iparra összpontosítva.
A külön Védelmi Biztos kinevezését viszont nem támogatják, mivel nincs közösségi hatáskör a védelmi ügyekben, és ez ellentétes lenne a külügyi főképviselőszerepével.
Úgy vélik, hogy a migráció kulcsfontosságú terület, amely különböző aspektusokat ölel fel. A Bizottságnak meg kellene fontolnia a migráció és határvédelem, valamint a legális bevándorlás és munkaerő kérdéseinek összevonását. A hatékony illegális migráció elleni védekezés nélkül nehéz ésszerű és szükséges vitát folytatni a legális letelepedési lehetőségekről és Európa változó demográfiájáról. Azt írják a jelentésükben, hogy a Bizottságnak világosabb struktúrákra és átfogó megközelítésre van szüksége a válságkezeléshez, esetleg egy Válságkezelési Főigazgatóság létrehozásával.
„A Bizottság kulcsszerepet játszik a kommunikációban. Felmerülnek kérdések, hogy van-e értelme minden biztosnak külön szóvivője legyen. Nem lenne-e célszerűbb, ha a Bizottságnál egyetlen biztos lenne, aki politikai szóvivőként szolgálna. Szükségesek-e a napi sajtótájékoztatók, és hogyan különböztethetné meg jobban a Bizottság a PR tevékenységet és a kommunikációt” – teszik fel a kérdést a szerzők.
Valódi saját diplomácia kellene
Az EU külső képviselete kulcsfontosságú aspektusa globális szerepének – vélik a szakértők. A tájékoztató hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács elnöke (PEC), a Bizottság elnöke és a külügyi főképviselő együttműködő csapatként dolgozzanak, hogy növeljék az EU hitelességét és imázsát. Úgy látják, hogy a nagy nemzetközi válságokban a PEC felelős az EU válaszának koordinálásáért és biztosítja, hogy minden releváns szereplő és intézmény, valamint a tagállamok a kompetenciájuknak megfelelően részt vegyenek.
Ilyen drámai válságok esetén, mint az október 7-i Hamász támadás Izrael ellen, a PEC-nek azonnal össze kell hívnia az Európai Tanács ülését (fizikai vagy virtuális), hogy meghatározza az EU válaszát.
A PEC, a külügyi főképviselősegítségével biztosítja az EU külső képviseletét a kül- és biztonságpolitikai ügyekben, míg az Európai Bizottság képviseli az EU-t minden "közösségi" kérdésben. Mivel a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott csúcstalálkozók és nemzetközi találkozók általában mindkét típusú kérdéssel foglalkoznak, az EU kettős képviselete értelmes, ahol a PEC az EU csapat vezetője az Európai Tanács általános szerepére tekintettel. A két elnöknek biztosítani kellene az ésszerű és hatékony munkamegosztást közöttük. Amikor az agenda egyértelműen KKBVP vagy közösségi alapú, ésszerű lenne megállapodni arról, hogy csak a PEC vagy a Bizottság elnöke képviselje az EU-t – javasolják a szakértők.
A javaslatcsomag azt is kiemeli, hogy a főképviselő köztes helyzete az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és a tagállamok között milyen kihívásokat rejt. Hangsúlyozza, hogy az érkező HR-nek mindkét elnök teljes támogatására szüksége van, hogy hatékonyan működjön.
A kormányzási kérdések folyamatos figyelmet igényelnek a következő intézményi ciklus során, beleértve a 2029-2034-es többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalásokat és a jövőbeli bővítések előkészítését is.
Címlapkép forrása: Portfolio
