A magyar kormány júliusban kiterjesztette a Nemzeti Kártya nevű tartózkodási engedélyt Oroszországra és Fehéroroszországra, valamint Montenegróra, Moldovára, Bosznia-Hercegovinára és Észak-Macedóniára. Eredetileg csak Ukrajna és Szerbia volt része ennek a programnak, amely lehetővé teszi, hogy az egyének két évig Magyarországon dolgozzanak, majd ezután 3 évre meghosszabbíthassák tartózkodásukat, valamint lehetőséget ad a családegyesítésre is.
A döntés éles kritikát váltott ki Manfred Webertől, az Európai Néppárt elnökétől, aki arra figyelmeztetett, hogy Budapest döntése „komoly nemzetbiztonsági aggályokat” vet fel, és sürgette az EU vezetőit, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a schengeni térség integritásának védelme érdekében. A balti államok, valamint Lengyelország és Finnország szintén nemtetszésüknek adtak hangot, azzal vádolva Magyarországot, hogy veszélyezteti a schengeni térség biztonságát.
A tiltakozások hatására egy csoport európai parlamenti képviselő, köztük a cseh Danuše Nerudová és a litván Petras Auštrevičius, nyílt levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja ki a magyar döntést. „Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegyen lépéseket a magyar döntés vizsgálatára, mivel ez egy lyukat jelenthet és veszélyeztetheti a Schengen-terület működését és biztonságát” – írják a képviselők a Politico szerint.
A képviselők egyébként nyitott kapukat döngetnek, az Európai Bizottság már múlt héten bejelentette, hogy vizsgálja a magyar tartózkodási engedélyes rendszert.
A levélben továbbá kijelentik, hogy ha a magyar kormány nem változtat döntésén, az Európai Bizottságnak és az EU képviselőinek új intézkedéseket kellene bevezetnie, beleértve a magyar határokon való ellenőrzések visszavezetését és a magyar vízumok nemzetközi elismerésének felfüggesztését. A levél aláírói között van többek között két korábbi miniszterelnök is és 68 másik képviselő.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter válaszul a kritikákra már múlt hét elején álhírnek nevezte a beszámolókat, és hangsúlyozta, hogy a lépés nem enyhíti a beutazó orosz és fehérorosz állampolgárok szigorú biztonsági ellenőrzését. A külügyminisztérium azt is közölte, hogy a Paks II. atomerőmű építése miatt tettek engedményeket a tartózkodási lehetőségekben az oroszok számára.
A sajtóhírek egyébként rendre pontatlanul írnak a magyar Nemzeti kártyáról: valójában itt nem adnak semmilyen mentességet a D vízum megszerzésénél, amelyre több EU-tagállam, köztük Magyarország eddig is lehetőséget biztosított az oroszoknak.
Ráadásul a Magyar kártya által biztosított előjogok korábban szinte minden ország állampolgárait megillették más tartózkodási engedélyeknél is, mielőtt decemberben elfogadták az új bevándorlási törvényt.
A Helsinki Bizottság, amelynek számtalan ügyben van konfliktusa az Orbán-kormánnyal, is megvédte a kabinet döntését. A civil szervezet szerint az önkényuralmi rendszerek elől menekülő orosz és fehérorosz ügyfeleknek szükségük van a letelepedésük megkönnyítésére, súlyos következményekkel kellene szembenézniük, ha visszatérésre kényszerítenék őket.
Egyébként a balti államok és a lengyel kormányok nem is a beutazástól félnek, hanem a tartózkodási engedély megszerzésének könnyítésétől, annak a többlet lehetőségei miatt aggódnak. Egy balti ország diplomatája úgy fogalmazott a Portfolio-nak, hogy a SIS-rendszeren való átvilágítás az egyetlen érdemi intézkedés, ami az EU biztonságát garantálja, komolyabb nemzetbiztonsági ellenőrzést viszont nem vár el a magyar rendszer. Főként azért aggódnak emiatt, mert úgy tudják, hogy az oroszok beutazásának ellenőrzésével mindössze egy-másfél tucat ember foglalkozik csak a magyar elhárításnál.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
