Az Európai Bizottság kereskedelmi vezetője szerint a 27 ország, amelyek gyakran megosztottak a Kína-kapcsolatos kérdésekben, támogatni fogja azokat a intézkedéseket, amelyek segítenek az uniós autóiparnak versenyezni az olcsó kínai importtal, amelyeket jelentős támogatások érnek Pekingből. Az EU egy 9 hónapig tartó szubvenciós vizsgálat alapján állítja azt, hogy tisztességtelen mértékben, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait megszegve, Kína állami támogatásokkal hozta olyan versenyelőnybe hazai autóiparát, hogy behozhatatlan árelőnyben vannak a kínai gyártók.
A kínai kereskedelmi miniszter, Vang Ven-tao korábban dühösen reagált a brüsszeli vámbevezetési bejelentésre, és tárgyalásokat ajánlott az Európai Bizottsággal. Azonban a felek képviselői szerint az egyeztetések többnyire technikai jellegűek voltak, a módszertanról szóltak, nem pedig a viták megoldásáról – írja a Financial Times.
A tagállamok valószínűleg október végén szavaznak a javaslatról, amely novemberben lép életbe. Magyarország és Németország nyilvánosan kritizálta a büntetővámokat, de júliusban egy tanácsadó szavazáson tartózkodott, ahol csak négy tagállam szavazott a vámok ellen. Kilenc másik tartózkodott, ami a bizottság számára támogatást jelent, és 11 pedig nyíltan pártolja a vámokat. A vámok megakadályozásához 15 ország szavazata szükséges, amelyek a blokk lakosságának 65 százalékát képviselik.
Dombrovskis nyitott egy kölcsönösen elfogadható megoldásra, de ez magában foglalná, hogy Kína megváltoztassa iparpolitikáját, amely támogatásokat juttat a vállalatoknak és a hazai termékeket részesíti előnyben az importokkal szemben.
„Az EU piaca továbbra is nyitott a kínai termékek és vállalatok számára, mint ahogy a kínai piac az EU számára” – mondta Dombrovskis. „Így a beszélgetéseinkben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ezeket a különböző piacelérési akadályokat megoldjuk, és biztosítsuk a kölcsönös [és egyenrangú] kereskedelmet” – tette hozzá.
A kínai márkák részaránya az európai elektromos járművek piacán, beleértve az Egyesült Királyságot és Norvégiát, 2024 júniusára 11 százalékra nőtt, az előző évi 9 százalékról, a Dataforce adatai szerint.
Dombrovskis elutasította azokat az érveket, amelyek szerint az EU-nak szüksége van olcsó elektromos járművekre a klímacélok eléréséhez. „Ez az érv bármely kereskedelemtorzító támogatásra vonatkoztatható. De a lényeg az, hogy van egy jelentős EU-s autóipar, és ez az ipar veszélybe kerül, ha engedjük ezt a fajta piaci torzulást” – mondta az EB kereskedelmi biztosa.
A büntetővámok, amelyek márkánként változnak, de átlagosan 20,8 százalékot tesznek ki, a meglévő 10 százalékhoz adódnak, nem zárják ki a kínai importokat, csak egyenlő feltételeket teremtenek Dombrovskis szerint.
Ahogy arról írtunk, a kínai cégek a vámok kikerülésére az EU-n belülre hozzák gyártási kapacitásaikat: magyar szempontból a legismertebb, hogy a BYD gyárat építhet Szeged mellett, de Lengyelországban és Olaszországban már bérgyártásokról állapodtak meg. Azonban a szubvenciós vizsgálat megállapította, hogy a teljes termékláncot állami támogatásokkal hozott – az EU szerint – tisztességtelen versenyelőnybe Peking. Ez pedig azt jelenti, hogy az uniós belső piacon belüli termelésre is pótadókat vethetnek ki a külföldi támogatásokról szóló rendelet (Foreign Subsidies Regulation) miatt, ami az autógyártók mellett az akkumulátortermelőkre és egyéb beszállítókra is vonatkozhat. Ez a magyar gazdaságnak jelenthet majd kisebb ütést.
Címlapkép forrása: Portfolio
