Az elmúlt három évben szinte közmondásossá vált Brüsszelben, hogy az Európai Unió végül szinte mindig a franciák akaratához igazodik. Angela Merkel német kancellár távozásával Berlin befolyásos pozícióját átvette Párizs, amely a legaktívabb tárgyaló fél volt, és emellett a legtöbb uniós kezdeményezést is beterjesztette
Franciaország Emmanuel Macron elnök vezetésével az EU-n belül jelentős reformokat és nagy hatású kezdeményezéseket javasolt. A francia államfő meghatározó szerepet játszott a konfliktusos kérdésekről folytatott viták előmozdításában, párbeszédet kezdett különböző vezetőkkel, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel olyan kérdésekről, mint Ukrajna uniós tagsága és az Unió hétéves költségvetése.
Jelenleg Macron olyan kritikus témákat és lépéseket szorgalmaz, mint a tőkepiaci unió elindítása, a kínai elektromos járművek behozatalára kivetett büntetővámok és az uniós védelmi ipar kollektív támogatása.
Franciaország szerepe az uniós döntéshozatalban azonban túlmutat saját prioritásain. Az ország a nemzeti érdekei szempontjából kevésbé kritikus területeken is közvetítőként lépett fel, így gyorsítva fel az uniós döntéshozatali folyamatokat. A nemrégiben tartott júniusi EU-csúcstalálkozón Franciaország például támogatta Lengyelországot, Németországot és a Csehországot abban, hogy segítséget kérjenek az ukrán menekültek beáramlása miatt túlterhelt menekültügyi rendszereik működtetésére.
A francia választás az EU-t tovább lassíthatja
Sokkan aggódtak amiatt, hogy Macron kormánya a választásokat követően meggyengül, emiatt pedig az uniós folyamatok lelassulhatnak. Bár Macron centrista Ensemble szövetsége megszerezte a második helyet, megelőzve Marine Le Pen vezette radikális Nemzeti Összefogást, lemaradt a baloldali Új Népi Ökológiai és Szociális Unió (NUPES) mögött, ami bizonytalanságot teremtett a kormányalakítással kapcsolatban.
Isabelle Ory, a L'Express vezető EU-tudósítója elemezte a francia politikai változások lehetséges hatásait az uniós döntéshozatalra. Két forgatókönyvet vázolt fel: együttélés egy baloldali kormánnyal vagy politikai instabilitás egy ügyvivő kormánnyal. Az előbbi esetben Macron meggyengülhet, de a francia félelnöki rendszer miatt jelentős hatalma megmaradna, különösen külügyekben és uniós ügyekben. Történelmileg az együttállások során – vagyis amikor a kormányzó párt azonos az elnök táborával – Franciaország inkább arra összpontosított, hogy megvédje pozícióit, mintsem hogy új uniós politikákat kezdeményezzen.
Ory felvetette, hogy ez azonban nem törvényszerű, az uniós kérdéseket hasonlóan lehetne kezelni a kormány politikai irányultságától függetlenül.
„Ha egy nagyon baloldali kormányunk lesz, akkor lehet, hogy másképp csinálnak majd dolgokat, ha a szélsőbaloldal is benne van, akkor lehet, hogy nem lesznek olyan európaiak, mint a jelenlegi” – mondta a szakértő. Megjegyezte azt is, hogy Franciaországnak bizonyos kérdésekben – például az atomenergia és az iparpolitika terén – következetes, a pártpolitika feletti álláspontja van, amelyek valószínűleg nem fognak változni a kormány irányultságától függetlenül.
A baloldali NUPE Németországgal szembeni álláspontjával kapcsolatos aggodalmakra válaszolva Ory elismerte, hogy a szélsőbaloldali La France Insoumise párt valóban EU-ellenes és antiszemita megjegyzéseket tett, amely Berlinben elfogadhatatlan. Azonban úgy látja, hogy „egyedül nem fognak hatalomra jutni. Ha mégis kormányt alakíthatnak, a szocialistákkal és a zöldekkel együtt lesz, és szerintem nincs elég szavazatuk ahhoz, hogy valódi többségük legyen a nemzetgyűlésben”. Ebben az esetben – mint magyarázta – minden radikális lépést valószínűleg leszavaznának, mivel a kormánynak szövetségeseket kellene találnia a törvényhozáshoz.
Ha létrejönne egy ügyvivő, szakértői kormány, az példa nélküli lenne az ötödik francia köztársaságban. Macron valószínűleg megtartaná az ellenőrzést a kül- és EU-ügyek felett, ami minimális azonnali változást sejtet. A mérsékelt pártokkal való koalíciókötés továbbra is bizonytalan, mivel a szocialisták nem határolódtak el a szélsőbaloldaltól és a zöldektől.
A brüsszeli francia diplomaták, akiket fix időszakra neveznek ki, nem cserélődnének le, várhatóan a párizsi politikai helyzettől függetlenül, Befolyásmentesen folytatják majd munkájukat.
A jelenlegi kihívások ellenére a francia-német szövetség továbbra is kulcsfontosságú marad. Ory hangsúlyozta annak fontosságát, még akkor is, ha a Macron és Olaf Scholz német kancellár közötti személyes ellentétek és a belső német koalíciós küzdelmek nehézségeket okoznak. Franciaország Ukrajna támogatásához való elkötelezettsége várhatóan stabil marad, így az EU-ban sem változna a párizsi álláspont, amire komoly veszélyt jelentett volna, ha a Nemzeti Összefogás győzött volna.
Ugyan az már biztos, hogy a francia nemzetgyűlésben kialakult patthelyzet miatt hazájában gyengült Macron pozíciója, várhatóan az ország EU-ban betöltött fontos diplomáciai szerepére nem lesz hatással. A pártok feletti közmegegyezéses ügyek, valamint a brüsszeli állomány változatlansága miatt az uniós döntéshozatalra kis hatása lehet a párizsi politikai helyzetnek.
Címlapkép forrása: EU
