„A Bizottság ebben kapcsolatba fog lépni a magyar hatóságokkal, különösen annak tisztázása érdekében, hogy mi a rendszer hatálya, és hogy az uniós szabályok hatálya alá tartozik-e vagy sem” – jelentette ki Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője az uniós ügyvivő testület szokásos napi sajtótájékoztatóján.
Közölte, az ügyben azért is várnak válaszokat a magyar hatóságoktól, mert Oroszország biztonsági fenyegetést jelent az EU-ra nézve.
Minden uniós és tagállami szintű eszköznek biztosítania kell az unió biztonságát, és figyelembe kell vennie a schengeni térség egészéét is
– jelentette ki a szóvivő.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormány júliusban módosította a nemzeti kártya nevű tartózkodási engedélytípus szabályait, ezt az egyszerűsített, csak kevéssé szigorú nemzetbiztonsági átvilágítással járó lehetőséget ukrán és szerb állampolgárok vehették igénybe. Az új fajta tartózkodási engedélyt kiterjesztették a változtatással nyolc ország, köztük Oroszország és Fehéroroszország állampolgárai is. A nemzeti kártya érvényességi ideje legfeljebb 2 év, amely ugyanezen célból alkalmanként legfeljebb 3 évvel hosszabbítható meg, viszont teljesen szabad mozgást biztosít a schengeni övezeten belül.
Szerdán derült ki, hogy az Európai Néppárt (EPP) aggodalmát fejezte ki Magyarország döntése miatt, Manfred Weber, az EPP elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy a lépés lehetővé teheti az átvilágításon át nem esett oroszok szabad beutazását az EU nagy részén. A Financial Times szerint az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek írt levelében Weber sürgette az EU vezetőit, hogy fogadjanak el szigorú intézkedéseket a schengeni térség integritásának védelme és a politikából eredő biztonsági kockázatok korlátozása érdekében.
Magyarország ebben a hónapban vezette be az új vízumrendszert, arra hivatkozva, hogy egy orosz technológiát használó atomerőmű építéséhez munkaerőre van szükség. Weber azonban megkérdőjelezte az új bevándorlási rendszer szükségességét, és rámutatott a potenciális biztonsági kiskapukra, amelyeket az létrehozhat. „Ez a politika megkönnyítheti az oroszok számára azt is, hogy a schengeni [határok nélküli] térségben mozogjanak, megkerülve az uniós jog által előírt korlátozásokat” – írta Weber.
Az uniós szabályok értelmében a nemzeti kormányok dönthetnek a legális migrációról és a munkavállalási engedélyekről. Az EU-n kívülről érkező, uniós vízummal rendelkező személyek általában szabadon mozoghatnak a 29 országot magában foglaló schengeni térségben. Bár az oroszoknak nem tilos teljesen az EU-ba utazni, az oroszországi székhelyű légitársaságok nem repülhetnek be a blokkba, és a Kremlhez kötődő személyek százainak beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás van érvényben.
A magyarországi vízumpolitika uniós vizsgálata aláhúzza a blokkon belüli, a biztonsággal és a geopolitikai igazodással kapcsolatos szélesebb körű feszültségeket, mivel a vezetők azzal küzdenek, hogy a tagállamok intézkedései milyen hatással vannak az unió kollektív biztonságára és stabilitására. Magyarország esetében nem ez az első konfliktus Oroszországgal fenntartott kapcsolatai miatt, a hónap elején indult magyar EU-elnökség elején már komoly diplomáciai konfliktus robbant ki Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai, Vlagyimir Putyinnál tett látogatása miatt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
