Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a tegnap közzétett éves jogállamisági jelentés kapcsán tartott eseményen azt jelezte: nem zárható ki, hogy az említett magyar törvénnyel kapcsolatban is alkalmazni fogja a testület a felzárkóztatási (kohéziós) támogatások odaítéléséhez kötött feltételrendszert. Fontos, hogy ez nem azonos a jogállamisági feltételrendszerrel, amelyben 2022-ben 17 korrupcióellenes és átláthatósági feltételt szabott meg a Bizottság, hogy 6,35 milliárd euró felzárkóztatási forrást fel lehessen szabadítani.
A Reynders által említett pénzfelfüggesztési lehetőség abból adódik, hogy a felzárkóztatási támogatások lehívásához teljesíteni kell az EU Alapjogi Chartájában foglalt számos feltételt, miközben a már folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást éppen azért indította a Bizottság, mert álláspontja szerint a szuverenitásvédelmi törvény több alapvető jogot is sért.
Az uniós biztos emlékeztetett rá, hogy éppen az Alapjogi Charta előírásai miatt függesztett fel a testület több mint egy évvel ezelőtt 2,4 milliárd euró kohéziós forrást az úgynevezett gyermekvédelmi törvény és több más, az EU alapértékeit sértő magyarországi jogszabály miatt. A lap emlékeztet rá, hogy az EB szerdán elfogadott éves jelentése a jogállamiság helyzetéről többször kitér a szuverenitásvédelmi törvényre, hangsúlyozva, hogy az aláássa a civil tér működését.
A háttérbeszélgetésről a Szabad Európa is tudósított, a cikkben megemlítik Reynders azon kijelentését, miszerint "Magyarország egy igazi rendszerszintű kérdés az Európai Bizottság számára a jogállamiság területén".
Címlapkép forrása: EU
