A papírforma alapján csütörtök délután az Európai Parlament újraválasztja Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének, azonban koránt sem tűnik lefutott körnek a voksolás. Noha a júniusi európai parlamenti választáson a mérsékelt pártok – az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták valamint a Renew liberálisai – megőrizték többségüket a patkóban, maga von der Leyen megosztó vezetője Brüsszelnek, akit a tömb nem minden képviselője támogat.
Első hivatali ideje alatt von der Leyen válságkezelési képességeiről vált ismertté, mivel átvezette az EU-t a világjárványon, Oroszország ukrajnai invázióján és az azt követő energiaválságon. Központosított döntéshozatali stílusa azonban elidegenített néhány tisztviselőt, és a zöld törvényhozókat aggasztja, hogy részben feladta az éghajlatvédelmi programját, főként annak legradikálisabb zöld elemeit. Alig több mint 24 órával a szavazás előtt az EU egyik legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy von der Leyen és az Európai Bizottság nem tartotta be a transzparencia-szabályokat a Covid-19 oltóanyag-szerződések és a tárgyalásokról szóló üzenetváltások korlátozott nyilvánosságra hozatalával.
Von der Leyen támogatói azzal érvelnek, hogy a jelenlegi bizonytalan politikai légkörben ő biztonságos és stabil választás Európa számára. Ebbe beletartozik az Ukrajnában zajló háború, Magyarország az EU Tanácsának soros elnöksége, valamint Donald Trump novemberi második elnökségének lehetősége. A szavazás előtt számos európai törvényhozó és tisztviselő bizakodását fejezte ki, hogy von der Leyen biztosítani fogja a szükséges többséget, bár elismerik, hogy a titkos szavazáson bármi megtörténhet.
A szavazás előtt von der Leyen Strasbourgban beszédet tart az új Európai Parlament előtt, és ismerteti politikai prioritásait a következő öt évre, hogy minél több törvényhozó támogatását megszerezze magának. A szavazási eljárás 13 órakor kezdődik, az eredményhirdetés várhatóan 14:45 körül lesz.
Az Európai Parlament még soha nem szavazott le európai bizottsági elnökjelöltet azóta, hogy a Lisszaboni Szerződés nagyobb hatalmat adott a Parlamentnek az Európai Bizottság jövőbeli vezetőjének személye felett.
Ha von der Leyen nem szerzi meg a szükséges támogatást a szavazáson, a nemzeti vezetőknek egy hónapon belül alternatív jelöltet kell találniuk, és az EU politikai patthelyzetbe kerül. Az új Európai Bizottság a tervezett november 1-jei kezdési időpont helyett csak jövő év elején lépne hivatalba. Alternatív jelöltként felmerült a korábbi EKB-elnök Mario Draghi, vagy Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos neve is, de közülük még mindig Ursula von der Leyen tűnik a legesélyesebbnek.
Az uniós választások óta eltelt napokban az EB elnöke a koalíción kívüli csoportoknak udvarolt, köztük a baloldali Zöldeknek, akik lehetőséget látnak arra, hogy befolyásolják a következő Európai Bizottságot az éghajlatvédelmi kötelezettségvállalások terén. A Zöldek csütörtökön reggel, von der Leyen beszéde után ülnek össze, hogy döntsenek az esetleges második ciklusával kapcsolatos álláspontjukról. Eközben a keményvonalas jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) megosztottak von der Leyen támogatását illetően.
A legvalószínűbb azonban, hogy a főként a Patrióták Európáért csoportban tömörülő megerősödő, erősen jobboldali erők, valamint az EP szélsőjobboldali blokkjainak megerősödése miatt von der Leyent újraválasztják, de kemény politikai alkuk árán.
Címlapkép forrása: EU
