Michael Jongeneel, az FMO, a holland fejlesztési pénzintézet vezérigazgatója szerint a fenntartható finanszírozásra vonatkozó EU-s követelmények olyan szigorúak, hogy a feltörekvő piacokon az ügyfelek más, különösen kelet-ázsiai finanszírozókhoz fordulnak inkább – írja a Financial Times.
Az európai bankok ezért sürgetik az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a szabályokat a tengerentúli befektetések ösztönzése és a blokk kül- és éghajlat-politikai céljainak támogatása érdekében. Jongeneel szerint a szabályok büntetik a pénzintézeteket, mivel nem ismerik el a tengerentúli befektetéseket fenntarthatónak az EU „zöld eszközaránya” alapján, amelyet egyre gyakrabban alkalmaznak az intézményi befektetők, akik megpróbálnak megfelelni a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási kritériumoknak.
Ez azt jelenti, hogy a bankok olyan reputációs kockázatokkal szembesülnek, amelyek visszatartják a magántőkét.
Brüsszel célja, hogy 2021 és 2027 között 300 milliárd eurónyi magán- és közfinanszírozást mozgósítson harmadik országokban megvalósuló infrastrukturális beruházásokra a Global Gateway rendszerén keresztül. Ugyanakkor más régiók is arra törekszenek, hogy növeljék a fejlődő országokban történő beruházásokat. Az Öböl-menti országok tavaly több mint 53 milliárd dollár értékű közvetlen külföldi befektetést jelentettek be Afrikában, míg Kína 2023-ban mintegy 80 milliárd dollárt fektetett be több mint 40 országban. Az Európai Fejlesztésfinanszírozási Intézmények (EDFI) csatlakozott Jongeneel kritikájához, miszerint a fenntartható finanszírozásra vonatkozó szabályok korlátozzák a fejlesztési bankokat abban, hogy előmozdítsák a Global Gateway céljait.
Koen Doens, az Európai Bizottság nemzetközi partnerségekért felelős vezetője megvédte a szabályokat, de elmondta, hogy a blokk végrehajtó szervei „megbeszéléseket” folytatnak arról, hogyan lehetne az EU-n kívüli befektetéseket a zöld eszközhányad részeként elismerni.
Címlapkép forrása: Shutterstock
