A már egy ideje előkészítés alatt álló módosítások lehetővé teszik az uniós országok számára, hogy felfüggesszenek bizonyos vízumjogosultságokat azon országok számára, amelyek nem fogadják el az EU-ba érkező állampolgáraik visszatelepítését. Ezt a rendelkezést a vízumkódex 25a. cikke tartalmazza. A levél szerint az intézkedés megkönnyíti és hatékonyabbá teszi az illegális migráció visszaszorítását – írja az Euractiv.
A javasolt változtatások egybeesnek Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek a július 18-i plenáris szavazás előtt az újraválasztását szorgalmazó törekvéseivel. Von der Leyen a politikai spektrum minden oldaláról igyekszik támogatást szerezni, beleértve a jobboldalt is, amelynek a migráció az egyik fő témája.
A vízumrendszer felülvizsgálata mellett a Bizottság 150 millió eurós pályázati felhívást tesz közzé az EU határőrizeti kapacitásának megerősítésére. A pénz a határigazgatási és vízumügyek eszközének tematikus eszközéből származna. Ez a lépés válasz a több tagállam, valamint az EU-s tagállamok radikális pártjai által sürgetett migráció elleni küzdelem fokozására irányuló felhívásokra.
A vízumrendszer megváltoztatására irányuló javaslatot a nem kormányzati szervezetek és a baloldali politikai erők bírálták. Azzal érvelnek, hogy az EU azon erőfeszítései, amelyek célja a migránsok határainak elérésének megakadályozása, például a Tunéziával és Egyiptommal való partnerségek kialakítása, problematikusak.
A téma megosztó politikai kérdésnek bizonyult az EU-ban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elmúlt hónapokban igyekezett egyensúlyt teremteni a jobboldal kemény fellépést sürgető elvárásai és a szociáldemokraták, valamint a civilek emberséges bánásmódra felszólító politikája között. Bár a mandátumát támogató európai parlamenti koalíció még mindig a képviselői helyek több mint felét birtokolja, a legtöbb párt összezsugorodott. Von der Leyen ezért számít a Zöldek és a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök konzervatív frakciójának, az ECR-nek a konzervatívabb, jobboldali, migrációellenes képviselőitól érkező szavazatokra is a szerda kora délutáni szavazásonn.
A határbiztonsági helyzetekben a nemzetbiztonsági eltérések szélesebb körű kiterjesztésére irányuló felhívásokra válaszolva Johansson azt írja, hogy a tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy eltérjenek az uniós menekültügyi jogban előírt bizonyos szabályoktól. Ez magában foglalja a határ menti eljárás hosszabb időtartamát és hatályának kiterjesztését. Júniusi levelükben a határozottabb fellépést sürgető "olyan jogalkotási kezdeményezésekre szólítottak fel, amelyek lehetővé teszik a határbiztonsági helyzetekben a kellően széles körű nemzetbiztonsági eltérések alkalmazását".
Ylva Johansson belügyi biztos egyébként megelőzte a magyar elnökség első vitáját a migráció kérdéséről, amelyet a kormány a prioritások közé emelt. A Bizottság javaslatával lényegében meg is határozta az informális tárgyalások menetrendjét, kényszerpályára lökve a lebonyolító magyar kabinetet a vita levezénylésében. Az viszont mostanra biztossá vált, hogy maga Johansson nem lesz ott a magyarországi egyeztetéseken miután az Európai Bizottság bojkottálja az elnökség miniszteri találkozóit, a magas rangú képviselők helyett csak ügyintézőket és legfeljebb igazgatókat küldenek a tárgyalásokra az elmúlt időszak diplomáciai vitái miatt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
