Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy csak magas rangú tisztviselőket küld a Magyarország által az Európai Unió soros elnöksége alatt szervezett informális találkozókra, ami a Brüsszel és Budapest közötti növekvő feszültséget mutatja. A lépés azt tükrözi, hogy az EU nem helyesli Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli diplomáciai útjait, amelyeket nem egyeztetett előre az uniós intézményekkel, valamint a többi tagállammal.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz tett oroszországi látogatást Brüsszelben úgy értékelték, hogy a magyar kormányfő túllépte a mandátumát, amikor hivatalos jóváhagyás nélkül az EU elnökség posztját betöltve Moszkvába utazott. Az Európai Tanács jogi szolgálata korábban rámutatott, hogy a magyar diplomácia fellépése sérti az uniós szerződések „tisztességes együttműködésre vonatkozó irányelveit”.
„Nem használtuk a bojkott kifejezést, folytatjuk az őszinte együttműködést a magyar kormánnyal, csak alacsonyabb szinten képviseltetjük magunkat az informális találkozókon.
Vagyis csak azokon a találkozókon nem vesznek részt a biztosok, amelyeket Magyarországon tartanak a kötelező agendán kívül. Ezt a döntést azért hoztuk meg, hogy szimbolikus jelét adjuk annak, hogy nem értünk egyet a magyar miniszterelnök előre nem egyeztetett diplomáciai útjaival
– jelentette ki Stefan de Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kedden. Később újságírói kérdésekre reagálva kijelentette, hogy Brüsszelben a hivatalos miniszteri szintű találkozókon képviselteti magát a testület. Az informális találkozók bojkottja is precedensnélküli lépés, amellyel de Keersmaecker állítása szerint azt akarták jelezni, hogy Orbán Viktor moszkvai, majd Hszi Csin-ping kínai elnöknél tett látogatásai „nem az EU megbonthatatlan egységét” mutatják, amellyel kiáll Ukrajna szuverenitása mellett.
A bizottsági logika az, hogy ha elhatárolódik és elkordonozza magát az EU kvázi kormánya a magyar féltől, akkor a harmadik országokban tett látogatásokon is egyértelmű, hogy nem az uniót képviselik a magyar tisztviselők.
A Portfolio értesülései szerint az Európai Bizottság maga mögött tudhatja a legtöbb – eltérő információk alapján a 27-ből 20 vagy 25 – tagállam támogatását a döntésében. Ezt igazolja, hogy a múlt héten a balti és a skandináv államok, valamint Lengyelország is jelezte, hogy nem vesznek részt a magyar elnökség külön eseményein miniszteri szinte, csak az Európai Tanács által szervezett brüsszeli hivatalos találkozókon képviseltetik magukat a kormányaik magas rangú tagjai.
Ki politizál?
Magyarországon a kormánytagok megvédték Orbán lépéseit. Bóka János, Magyarország uniós ügyekért felelős minisztere és más magyar vezetők – köztük Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója – az Európai Bizottság álláspontját politikai indíttatásúnak minősítették. Bóka hangsúlyozta Magyarország elkötelezettségét az EU valamennyi tagállamával és intézményével való együttműködés mellett, és azzal vádolta a Bizottságot, hogy politizál a döntéseivel.
Politikai célnak az is tekinthető, hogy valaki kihasználja, hogy nagyobb figyelem irányul rá, majd az EU soros elnökeként Putyin oldalán áll
– reagált egy uniós tisztviselő a Portfolio-nak a magyar kormány által megfogalmazott állításra. Több másik forrásunk jelezte, hogy „az együttműködési hajlandóság hiányát mutatta” az, hogy Budapestről nem küldtek előzetes tájékoztatást az Európai Bizottságnak a moszkvai út előtt. A Bizottság hivatalos tájékoztatása szerint azóta sem kaptak semmilyen tájékoztatót, vagy jelentést az utakról.
Lapunknak azt is kifogásolták uniós és tagállami diplomaták, hogy nem nevezhető békemissziónak az az út, ahol az egyik háborús félnek ezt egy néhány nappal korábbi találkozón nem említették, Ukrajna álláspontját így nem is képviselhette a magyar delegáció.
„Azt talán kevesen tudják, hogy a Nyugat és Oroszország között nem szakadtak meg a kapcsolatok: a legtöbb EU-ország nagykövetsége, azok diplomatái folyamatosan egyeztetnek Oroszországgal, a béketárgyalások létjogosultságának felmérésében is folyamatos a párbeszéd.
Tehát több ezer ember folytat békemissziót.
– ismertette egy EU-s külügyi ügyekre rálátó forrásunk, aki emlékeztetett, hogy még az Egyesült Államok miniszterei is telefonon tartottak megbeszéléseket orosz kollégáikkal több alkalommal.
Forrásaink azt is jelezték nekünk, hogy a Bizottság hivatalossá tett döntése, hogy nem képviselteti magát biztosi szinten a magyarországi elnökségi informális egyeztetéseken
csak egy megerősítése a korábbi gyakorlatnak.
Ezzel arra utaltak, hogy múlt hét hétfőn, Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa a tervek szerint Magyarországra látogatott volna, hogy Varga Mihállyal egyeztessen, de a találkozót az utolsó pillanatban lemondta a brüsszeli fél, reagálva Orbán Viktor kínai és oroszországi útjára.
„Bár a magyar pénzügyminiszter kifogásolta, hogy a migráció és a határvédelem költségeiről így nem egyeztetethettek Hahn biztossal, az ok az EU-elnökség imázsát sértő magyar diplomáciai manőver” – ismertette a Portfolio-val egy forrásunk.
A Portfolio hivatalosan is megkereste az Európai Bizottságot ezzel kapcsolatban, ahonnan csak annyi választ kaptunk, hogy „a találkozó valóban nem történt meg”.
Az viszont tény, hogy múlt kedden Thiery Breton belsőpiaci biztos is lemondta látogatását, valamint tudható volt, hogy Kadri Simson energiaügyi bizottsági vezető sem vesz részt a mai informális találkozón. Az egyetlen kivétel eddig Wopke Hoekstra holland zöldügyekért felelős biztos volt, aki pénteken részt vett a környezetvédelmi tárcavezetők tanácskozásán.
Trump terve nem az EU álláspontja
A Financial Times keddi riportja még mélyebb betekintést enged a történésekbe, felfedve, hogy az uniós vezetőknek írt magánlevelében Orbán Viktor azt állította, hogy Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje azonnali béketárgyalásokat szorgalmazna Oroszország és Ukrajna között, ha megválasztják a közelgő amerikai elnökválasztáson, és azt javasolta, hogy az EU ennek megfelelően igazítsa diplomáciai megközelítését.
Orbán levelében, amelyben kifejtette meggyőződését, hogy az ukrajnai katonai konfliktus eszkalálódni fog, az EU-t a párbeszéd újbóli megnyitására szólítja fel Oroszországgal, és magas szintű tárgyalásokra Kínával.
Ennek kapcsán, több az uniós döntéshozatalra rálátó forrásunk állítja, hogy az uniós bojkott pontosan annak szól, hogy Magyarország megkerülte az EU szokásos ügymenetét. „Az elnökség lehetőséget adott volna, hogy az uniós külügyminisztereknek felvesse a magyar kormány, hogy nyissák újra a diplomáciai csatornákat Moszkvával a nagykövetinél magasabb szinten, azonban ez a lehetőség elúszott mostanra” – foglalta össze egy diplomata, aki szerint a legtöbb tagállam vélhetően elzárkózott volna ettől, vagy azt szabták volna feltételül, hogy az ukrán kormány adja áldását a békeközvetítési tervekre.
Langyosnak indult, tűz forró lett
Ahogy arról korábban írtunk, a magyar elnökség esetében arra számítottak a legtöbb tagállamban és az uniós intézményekben, hogy egy legfeljebb politikai kommunikációs üzengetésekkel terhelt, de a szakmai kérdésekben konstruktív együttműködést hoz a félév. Sokan vélték úgy, hogy a magyarországi informális találkozók jó lehetőséget jelentenek, hogy a mintegy 9 milliárd eurónyi még befagyasztott magyar kohéziós forrás, valamint a helyreállítási alap teljesen blokkolt 10,5 milliárd eurójának feloldásáról tárgyaljon a kormány és az Európai Bizottság.
Sokan emelték ki, hogy valójában sok feltételnek már nem kell megfelelnie a magyar kormánynak, akár egy hónap alatt végrehajthatók lennének az elvárt reformok.
„Politikai kommunikációs szempontból is jól festett volna, hogy az EU-elnökség alatt Magyarország kiszabadíthatja a forrásait” – mondta egy forrásunk, aki azonban tájékoztatott róla, hogy a kondicionalitási – a köznyelvben jogállamisági – eljárásról az elmúlt időszakban nem folytak érdemi tárgyalások, a mostani konfliktus pedig megnehezíti az ügy rendezését.
Azt viszont szinte minden a Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselő jelezte, hogy
a szakpolitikai kérdésekben a magyar kormány túlteljesít az őszinte közvetítői szerepben, politizálás nélkül viszi a tárgyalásokat.
A konfliktus így főként a külpolitikai kérdésekről szól, azonban mindent átható lett. Így forrásaink szerint innentől akármilyen versenyképességi, agrár- vagy egészségpolitikai kérdésben Magyarország által elért EU-szintű eredményt előre beárnyékol az elmérgesedett diplomáciai vita. Sokan ezért remélik, hogy az Európai Tanács következő csúcstalálkozóin kölcsönös enyhülés indulhat.
Teljes békülésre kevés esélyt látott mindenki, a legtöbb Portfolio-nak nyilatkozó tisztviselő szerint erre legfeljebb ősszel kerülhet sor, amikor megalakul az új Európai Bizottság, várhatóan Ursula von der Leyen második elnökségével. „A vérfrissítés után talán újra elindulhat párbeszéd” – mondta egyikük.
Címlapkép forrása: EU
