Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden meglepetésszerű látogatást tett Kijevben, alig egy nappal azután, hogy a magyar kormány átvette az EU Tanácsának elnökségét. Látogatását üdvözölték Brüsszelben és az uniós tagállamokban, de sokan szkeptikusak maradtak azt illetően, hogy javulás következne be a magyar–ukrán viszonyban.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor sürgette a kijevi vezetőt, hogy fontolja meg az Oroszországgal folytatott háborút lezáró tűzszünet meggyorsítását. Zelenszkij pedig kiemelte a Magyarországgal kötendő széles körű kétoldalú együttműködési megállapodás lehetőségét.
Anamaria Dutceac Segesten, a Lundi Egyetem európai tanulmányok vezető tanára szerint Orbán látogatása kísérlet volt arra, hogy mind brüsszeli kollégái, mind hazai közönsége előtt erősnek és fontosnak tűnjön – írja a Parliament Magazine.
Magyarország külpolitikájának központi része a magyar kisebbségek külföldi védelme, ami feszültséget kelt Ukrajnával. A magyar kormány azzal vádolja Kijevet, hogy rosszul bánik a diaszpórával, Ukrajna pedig elutasít bizonyos magyar követeléseket, például azt, hogy a kisebbségnek állandó parlamenti jelenlétet biztosítson. Dmitro Tuzsanszkij, az ukrán Institute for Central European Strategy agytröszt igazgatója a lapnak azt mondta, szerinte Orbán Viktor valószínűleg felvetette a kérdést a héten Zelenszkijjel folytatott magánbeszélgetésein, de nem valószínű, hogy ez az uniós támogatások feloldásáról szóló megállapodáshoz vezet.
Ukrajna közvetlenül Oroszország 2022. februári teljes körű orosz inváziója után kérte az uniós tagságot, de Magyarország többször is lassította vagy megakasztotta a folyamatot, arra hivatkozva, hogy „Ukrajna nem tett elegendő előrelépést a nemzeti kisebbségek ügyében”. Tuzsanszkij szerint Orbán Viktor ügyes politikus, aki várhatóan a lehető leghosszabb ideig fogja késleltetni a folyamatot, és engedményeket fog kicsikarni Kijevtől.
Az EU úgy válaszolhatna Magyarország követeléseire, hogy több támogatást nyújtana Ukrajnának a kisebbségi jogi szabályozás fejlesztéséhez, és népszerűsítené azt az elképzelést, hogy a nemzeti kisebbségek és a multietnicitás erősíti a demokráciát
– véli a szakértő.
Címlapkép forrása: EU
