Az Európai Unió soros elnökségét hat havonta veszik át egymástól a tagállamok, amely alatt az adott ország kormányai felelősek az Európai Tanács üléseinek vezetéséért, a napirend meghatározásáért, valamint a tagállamok közötti párbeszéd és kompromisszum elősegítéséért. A pozíció sokkal inkább szimbolikus, technikai és lebonyolítási feladatokat ró a tagállamokra,
Mivel Az elnökséget betöltő tagállamtól elvárják, hogy független közvetítőként járjon el, félretéve saját nemzeti érdekeit a kompromisszum elérése és az Európai Unió céljainak előmozdítása érdekében.
Viszont már tavaly tavasszal sokan aggódtak amiatt, hogy 2024. július 1-től Magyarország kormánya viszi majd ezt a szerepet. Ebben az időszakban kifejezetten feszült volt a viszony a magyar kabinet és az Európai Bizottság között, mert még zajlott a horizontális feljogosító feltételekről szóló vita, ami miatt nem fért hozzá Magyarország a kohéziós alap forrásaihoz. Továbbá ekkor már rendszeressé vált, hogy Orbán Viktor vétókat lengetetett be a szankciókkal szemben és kifogásokat fogalmazott meg az Ukrajnának szánt támogatások és az új uniós hétéves közös költségvetés elfogadása előtt.
Május végére már az Európai Tanácsban vita is támadt a kérdésről, Anna Lührmann német EU-ügyi miniszter arról beszélt már, hogy
Kétségei vannak afelől, hogy Magyarország képes lesz-e sikeres tanácsi elnökséget vezetni.
Közben készültek tervek és jogi levezetések arra, hogy milyen eszközökkel lehetne elvenni a feladatot a magyar kormánytól.
A tüzet azzal táplálta a magyar kormány, hogy Orbán Viktor a június végi EU-csúcs előtt beszélt arról, hogy intézményi reformot akarnak, amelyben átalakítanák az unió működését. Átvilágítanák a brüsszeli szervezeteket, az Európai Bizottságot, és rendre felemlegették a Katar-gate korrupciós botrányt.
Aztán a nagy hév az elmúlt egy évben szépen lassan elpárolgott.
A tagállami ellenállás is elmúlt, a magyar kormány kommunikációjában sem lett hangsúlyos a soros elnökség. Az előzetes tárgyalásokon pedig a hazai kabinet is együttműködő volt a Portfolio-nak nyilatkozó magyar és uniós tisztviselők szerint. Forrásaink is inkább a politikai kommunikációs játszmákba sorolták, hogy Alexander De Croo belga kormányfő az uniós csúcson azt üzente Magyarországnak,
az elnökség nem azt jelenti, hogy te vagy Európa főnöke. Ezzel szemben azt jelenti, hogy te vagy abban a helyzetben, hogy kompromisszumot találj. Érdekes pozíció, legalább egyszer az életben.
Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén még két élesebb hangvételű kijelentést tett, hogy Brüsszel „kommunizmust idéző reflexei” ellen akar majd fellépni a magyar kormány a következő hat hónapban, valamint szerinte háború van béke és rend helyett, amelyet megváltoztatnák.
Sokan számítanak arra, hogy ez a fajta kritikus kommunikáció hangsúlyos lesz az Orbán-kormány kommunikációjában a következő hat hónapban is. De a nekünk nyilatkozók szerint Brüsszelben és a tagállamoknál az üzengetéseknek már egy ideje nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, inkább a tettekre figyelnek.
Éppen ezért a már a bejelentett prioritások, valamint – a Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselők szerint – az előkészítő egyeztetések tapasztalatai is azt mutatják, hogy
»erdőtűz helyett hamvadó parázs« lehet a beígért nagy harcokból.
Teljesen EU-kompatibilis menetrenddel készül a kormány
Így tehát Magyarország 2024. július 1-jétől, azaz hétfőtől egészen decemberig töltheti majd be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A magyar elnökség kulcsfontosságú prioritásait már múlt héten bejelentették, köztük az európai versenyképesség javítását, az európai védelmi politika megerősítését, a következetes és érdemi alapú bővítési politika előmozdítását, az illegális migráció megfékezését, a kohéziós politika jövőjének alakítását, a gazdaközpontú uniós agrárpolitika előmozdítását és a demográfiai kihívások kezelését.
Mint látszik, hiányzó elem az intézményi reform, amelyet még tavaly Varga Judit, akkori igazságügyi miniszter is bejelentett, aki a kegyelmi ügy előtt a Fidesz EP-listavezetőjének készült. Erre Orbán Balázs, a miniszterelnök főtanácsadója a brüsszeli EU-csúcson azt mondta a Portfolio-nak, hogy „a kormány kisebbségi állásponton van a véleményével”, így nem vették fel a listára.
Az is kiderült már, hogy az európai versenyképesség javítása érdekében a magyar elnökség arra fog összpontosítani, hogy ezt a célkitűzést minden szakpolitikába beépítse, és holisztikus megközelítést alkalmazzon. A kormány célja, hogy hozzájáruljanak egy technológiasemleges ipari stratégia, az európai termelékenység növelését szolgáló keretrendszer, a nyitott gazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködés, valamint egy olyan rugalmas munkaerőpiac kialakításához, amely biztonságos munkahelyeket teremt és növekvő béreket kínál Európában.
Ez nem a magyar elnökség egyedüli vágya, már a Tanács e heti ülésén is napirenden volt, a belga elnökség is foglalkozott vele, az Európai Bizottság pedig Enrico Lettától, a Jacques Delors Intézet elnökétől, valamint Mario Draghi korábbi EKB-vezértől is javaslatcsomagot kért a helyzet kezelésére.
A versenyképesség tökéletes téma, mert ezzel minden tagállam egyetért, az érdemi intézkedésekről való vita pedig legkorábban jövőre kezdődhet, így a magyar rotáció alatt látványos konfliktusok sem lesznek. Az Új Európai Versenyképességi Megállapodás is csak egy keretrendszer lesz, így nem túlzott vállalás, hogy ezt még idén elfogadják.
A védelmi politika tekintetében a magyar elnökség különös hangsúlyt fog fektetni az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítésére, beleértve a védelmi innovációt és a tagállamok közötti védelmi beszerzési együttműködés fokozását. Céljuk továbbá az EU nemzetközi válságkezelési feladatainak és kapacitásainak javítása.
Ez pedig már szintén egy ideje megindult EU-s kezdeményezés, amelyet a Bizottság is kulcsfontosságúnak tart.
A magyar elnökség prioritásként kezeli majd a következetes és érdemi alapú bővítési politikát is, amelynek középpontjában a Nyugat-Balkán áll. Mind az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, mind az Európai Politikai Közösség keretében konzultációkra hívják majd a partnereket az együttműködés további kiszélesítése és elmélyítése érdekében.
A magyar elnökség másik prioritása az illegális migráció megfékezése. Különös figyelmet fognak fordítani a migráció külső dimenziójára, beleértve az érintett harmadik országokkal való hatékony együttműködést, a hatékonyabb visszatérést és a menekültügyi szabályok innovatív megoldásait. A schengeni ciklus éves prioritásai végrehajtásának nyomon követése során is hangsúlyozni kívánják a külső határvédelem fontosságát és az erre a célra szánt uniós források szükségességét.
Túl nagy vállalásnak ez sem tekinthető: a 2021-2027-es hétéves költségvetés felülvizsgálatában a migráció és határvédelem fejezetre már plusz forrásokat csoportosítottak át, ahogy az áprilisi migrációs paktum is kiemelten kezeli a támogatások kérdését.
A kohéziós politika jövőjének alakítása szintén kiemelt célja a magyar elnökségnek. Céljuk, hogy magas szintű stratégiai vitát kezdeményezzenek a kohéziós politika jövőjéről, beleértve annak szerepét a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdításában, a demográfiai kihívások kezelésében.
Ahogy arról sok cikkben írtunk, az áprilisban megjelent IX. Kohéziós Jelentés is reformokat sürget a fejlesztéspolitikában, főként a következő bővítés előtt.
A magyar elnökség arra is ösztönözni fogja a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsot, hogy használja ki az intézményi átmeneti időszakot, és irányítsa az új Bizottságot a 2027 utáni uniós agrárpolitika szabályainak kialakításában a versenyképes, válságálló és gazdabarát mezőgazdaság érdekében. Céljuk a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása és az ésszerű egyensúly megtalálása az európai zöld megállapodás stratégiai célkitűzései, a mezőgazdasági piacok stabilizálása és a mezőgazdasági termelők tisztességes életszínvonala tekintetében, ami az Európai Bizottságnál szintén az egyik fő fókuszterület lett az elmúlt egy-másfél évben.
Végül a magyar elnökség foglalkozik majd a demográfiai kihívásokkal is, ideértve az európai társadalmak gyorsuló elöregedését, a fenntarthatatlan szociális jóléti rendszereket és a munkaerőhiányt. Ezekre a kihívásokra szeretnék felhívni a figyelmet, és ehhez jó alapot nyújt a Bizottság 2023 októberében közzétett demográfiai eszköztára.
Az elnökségi program alapján minden adott ahhoz, hogy a magyar rotáció sikeres legyen, és javítson az EU–magyar viszonyon a forrásaink szerint, akik eddig az Állandó Képviselettel folytatott egyeztetések alapján kifejezetten jó szakmai párbeszédről számoltak be. A nekünk nyilatkozó nem tartanak attól, hogy a kormány eltérítené akár az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti egyeztetéseket. A magyar féltől is azt hallottuk, hogy szakmai egyeztetésekre készülnek.
Egyedül ott látnak lehetséges konfliktusokat, hogy a magyar kormány elvileg az EU-s intézmények átvilágítási, igazságügyi és transzparencia szabályairól is nyitna egy tárgyalási dossziét. Ennél viszont a brüsszeli diplomaták szerint fontos lesz, hogy mi lesz a dokumentumok pontos tartalma.
A magyar elnökségi mottó – amely Donald Trump amerikai exelnökének parafrázisa –, a Make Europe Great Again (Tegyük újra naggyá Európát!) eleinte meghökkenést keltett, de mostanra már azzal viccelődnek a brüsszeli tisztviselők, hogy a MEGA EU „már-már egy internetes mémet idéz”. Egy vezető bizottsági politikus pedig azzal a vállvonással rendezte le a szlogent, hogy az elmúlt tíz évből egyetlen elnökségi mottót nem jegyzett meg, amivel szerinte az európai választók is így vannak.
Pár rendhagyó körülmény így is adódott: szokatlan módon, az idő rövidségére és technikai okokra hivatkozva, az Európai Parlament nem a júliusi alakuló ülésén hallgatja meg Orbán Viktor miniszterelnök programbeszédét, hanem csak a nyár végén és az ősz elején. Ugyanígy a szokásos, Ursula von der Leyen vezette bizottsági látogatás is csak augusztus utánra marad, nem történik meg a nyáron.
Magyar forrásokból egyébként úgy tudjuk, hogy az ősz végén, november fele lehet egy informális tanácsi ülés Magyarországon, valamint egy nyugat-balkáni csúcstalálkozóval is terveznek. Mindezek pedig akár jelentősen meghatározhatják a kapcsolatok dinamikáját. Egy magas rangú tisztviselő szerint ezért fontos, hogy
senki ne a borítékolható politikai kommunikációs odamondogatásokra figyeljen, mert a színpadon mindenki eljátszhatja a nagy harcot, de Brüsszelben minden a függönyök takarásában dől el.
Címlapkép: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelõs államtitkár, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak elõkészítéséért és lebonyolításáért felelõs kormánybiztos beszédet mond a magyar elnökség hivatalos prioritásait, közösségi oldalait és vizuális megjelenését bemutató sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2024. június 18-án. Jobbra Bóka János európai uniós ügyekért felelõs miniszter. A fotó forrása: MTI Fotó/Lakatos Péter.
