A BusinessEurope friss gazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint az európai gazdaság 2024-ben és 2025-ben várhatóan csak szerény ütemben fog növekedni. Az EU GDP-je 2024-ben várhatóan 1,2%-kal, 2025-ben pedig 1,8%-kal nő, míg az euróövezeté 2024-ben 0,9%-kal, 2025-ben pedig 1,4%-kal bővül majd.
Ezek az előrejelzések az őszi gazdasági kilátásokhoz képest lefelé módosultak a beruházások és az exporttevékenység vártnál gyengébb fellendülése miatt.
Az európai növekedés fő hajtóereje 2024-ben várhatóan a magán- és az állami fogyasztás lesz, 2025-ben pedig a beruházások és a kereskedelem élénkülése. Az uniós beruházások növekedése az előrejelzések szerint 2025-ben eléri a 3,4%-ot, ami az alacsonyabb kamatlábaknak és a világkereskedelem erőteljes növekedésének köszönhető. A magas energiaárak és a túlzott szabályozási terhek azonban továbbra is kihívást jelentenek az európai ipar számára, és
a politikai döntéshozóknak sürgősen foglalkozniuk kell ezekkel a kérdésekkel az EU ipari bázisának fenntartása, valamint a gazdaságbiztonság biztosításához kezelniük kell a Kínából beáramló export jelentette kihívásokat is.
Magyarország esetében is hasonlók a várakozásaik. Úgy látják, hogy a gazdaság 2024-ben várhatóan 2,0%-kal, 2025-ben pedig 3,5%-kal fog növekedni. A magyar kormány felülvizsgált 2,5 százalékos GDP-bővülésénél tehát csak szerényebb felívelésre számítanak.
A magyar növekedést szerintük várhatóan a magán- és az állami fogyasztás hajtja majd, de azt is remélik, hogy az év második felétől a beruházások és a külkereskedelem is hozzájárul a gazdaság bővüléséhez.
Az EU-s infláció várhatóan továbbra is folyamatosan csökken, 2024-ben átlagosan 2,9% lesz az EU-ban és 2,6% az euróövezetben, majd 2025-ben megközelíti az Európai Központi Bank (EKB) 2%-os célját. A munkanélküliség várhatóan enyhén csökken, 2024-ben az EU-ban 5,9%-ot, az euróövezetben 6,3%-ot ér el, majd 2025-ben tovább csökken.
Az EKB-t arra ösztönzi jelentésében a BusinessEurope, hogy továbbra is gondosan kalibrálja a monetáris politikát annak érdekében, hogy időben visszatérjen a 2%-os inflációs célhoz, miközben a költségvetési politikának támogatnia kell a monetáris politikát. Az Európai Bizottságtól pedig azt várják, hogy biztosítsa, hogy az új gazdaságirányítási keret hatékonyan támogassa a tagállamokat abban, hogy államháztartásukat fenntarthatóbb alapokra helyezzék.
A jelentés megállapítja, hogy Magyarország gazdasága hosszú távon számos kihívással néz szembe a magas államadósság és az elöregedő népesség miatt. Ezen kihívások kezeléséhez a BusinessEuropea azt ajánlja, hogy Magyarország folytassa a termelékenység növelését és a fenntartható növekedés előmozdítását célzó strukturális reformok végrehajtását.
Emellett kiemelik, hogy Magyarország esetében az előrejelzések szerint a strukturális elsődleges egyenleg legalább a GDP 2%-át kitevő kiigazításokra van szükség a költségvetésben.
A versenyképesség nagyon fontos Európának
Az EU vezetőit felszólítják, hogy a Letta- és a Draghi-jelentésben foglalt ajánlásokat használják fel a hosszú távú európai növekedési stratégia kidolgozásához. Ennek az egységes piac megerősítésére, a tőkepiacok elmélyítésére és a tagállamok strukturális reformjainak támogatására kell összpontosítania, hogy a versenyképesség a következő politikai ciklus – vagyis az ősztől felálló Európai Bizottság – fókuszába kerüljön.
Kiemelik, hogy főként a feldolgozóipar versenyképességén kell javítani: az EU-ban a szektorális bizalmi index 2022 augusztusa óta a negatív tartományban mozog, és az idén áprilisban bekövetkezett újabb visszaesést követően nincs jele a javulásnak. A mellékelt ábra szerint a legaggasztóbb, hogy a feldolgozóipari kapacitáskihasználtság 2024 áprilisában 80% alá esett, ami a Covid-időszakot nem számítva 2013 óta a legalacsonyabb szint, ami jól mutatja az ágazatra nehezedő jelentős nyomást a jelentés készítői szerint.
![Az EU ipari termelési kapacitáskihasználtsága](https://pcdn.hu/articles/images-xs/a/z/_/az-eu-ipari-termelesi-kapacitaskihasznaltsaga-686473.jpg)
Az EU feldolgozóiparának külső versenyképességének közelmúltbeli csökkenése és a világkereskedelem tavalyi visszaesése hozzájárult az ábrán látható gyenge exportteljesítményhez. Az államszövetség legfontosabb kereskedelmi partnerének, az USA-nak a vártnál erősebb növekedési teljesítménye valószínűleg segített megakadályozni az EU feldolgozóiparának kulcsfontosságú részeiben bekövetkezett erőteljesebb visszaesést, mivel a legfontosabb exporttermékek a gépek és járművek (41%) és a vegyi anyagok (27%) voltak, amelyeket főként az Egyesült Államokba exportáltak az elmúlt 14-16 hónapban a jelentés szerint.
![EU-n kívüli uniós export változása 2023-2024.02](https://pcdn.hu/articles/images-xs/e/u/_/eu-n-kivuli-unios-export-valtozasa-2023-202402-686469.jpg)
Kiemelik, hogy a főbb kereskedelmi útvonalak, például a Panama-csatorna aszályok, és a Vörös-tenger hajók elleni támadások miatti megszakadása okozta aggodalmak ellenére a globális ellátási lánc nyomásindex 2023 novembere óta negatív tartományban maradt, ami az ellátási láncra nehezedő nyomás enyhülését jelzi. Mindazonáltal a Kínából Európába vezető kulcsfontosságú útvonalon a Vörös-tengeren kialakult ingatag helyzet következtében emelkedtek a szállítási árak.
A BusinessEurope szerint a kereskedelem növekedését érintő lefelé mutató kockázatok közé tartozik az ellátási láncok további megszakadása a közel-keleti geopolitikai helyzet vagy a kulcsfontosságú kereskedelmi folyosók kapacitását érintő aszályok következtében. A világgazdaság és az EU nyitott gazdasága számára továbbra is kockázatot jelent a geoökonómiai széttöredezettség, mivel a kereskedelmi korlátozások és az iparpolitikai intézkedések egyre inkább aláássák a szabályokon alapuló kereskedelmi rendet. Az IMF9 szerint a tömbök között már most is megfigyelhető a kereskedelem széttöredezettsége, mivel a geopolitikai tömbök között a teljes árukereskedelem és a stratégiai ágazatok kereskedelme közel 5%-kal csökkent.
Összességében a BusinessEurope friss jelentése óvatosan optimista képet mutat az EU gazdaságáról, a növekedés lassú visszatérése és az infláció további csökkenése mellett. Szerintük a hosszú távú kihívások azonban továbbra is fennállnak, és a politikai döntéshozóknak sürgős intézkedéseket kell hozniuk az európai ipar előtt álló strukturális kihívások kezelése, valamint az EU gazdasági biztonságának és jólétének biztosítása érdekében.
Címlapkép forrása: Getty Images