Ezeket mind dicséretnek vesszük. Ezek a magyar gazdaságpolitika fontos eszközei, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdasági növekedés jóval meghaladja az Európai Unió átlagát
– válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök a Portfolio-nak arra a kérdésre, hogy az elmúlt hetekben több bizottsági és uniós jelentés javasolta, hogy vezessék ki az hatósági áras rendszereket, valamint a kamatstopokat.
„Ők ezt a sikert akarják tőlünk elvenni” – tette hozzá a magyar kormányfő azzal kapcsolatban, hogy az országspecifikus ajánlásokban az Európai Bizottság felszólította a kormányt, hogy vezessék ki az olyan árszabályozásokat, mint a rezsicsökkentés, valamint a különadókat, amelyeket az uniós jelentések piactorzítónak írtak le.
„Van egy programunk, ami a versenyképességről és a gazdasági növekedésről szól, és azt minden nagy ország támogatja” – mondta el Orbán Viktor azzal kapcsolatban egy újságírói kérdésre, hogy a napokon belül induló magyar soros elnökség egyik prioritása az uniós versenyképesség javítása. A hétfőn induló magyar féléves programról összesen annyi részletet árult el, hogy a kormány békét akar, valamint támogatnák a gazdasági növekedést az EU-ban.
A miniszterelnök elmondta, hogy nem támogatja Ursula von der Leyen újabb mandátumát az Európai Bizottság élén. „Nem a programok, nem az eddigi teljesítmény, nem a jövendőbeli tervek számítottak, kifejezetten egy hatalmi osztozkodás valósult meg, amit három párt hajtott végre: az [Európai] Néppárt, a szocialisták és a liberálisok, ami egy pimaszság az európai választókkal szemben, akik többségükben a jobboldalra szavaztak” – ismertette első aggályát, mivel szerinte az uniós választásokon egyértelművé vált, hogy az emberek egy konzervatívabb vezetőt akarnak az EU élére, a jelenlegi EB-elnököt és a Néppártot pedig a kormányfő baloldalinak nevezte a politikai programjaik miatt.
Nincs semmi okunk arra, hogy mi ezt a hatalommal való visszaélést támogassuk
– tette hozzá. Majd elmondta, hogy azért sem támogatja Ursula von der Leyen újabb ciklusát, mert szerinte kettősmércét alkalmazott a jogállamisági tárgyú eljárásokban. Úgy látja, hogy ezt Magyarországgal szemben politikai eszközként használták fel, amit szerinte jól mutat, hogy miután Lengyelországban kormányváltás volt, akkor az új varsói kabinet több – a kormányfő által véleményesnek tartott – intézkedését szó nélkül hagyott az Európai Bizottság.
Arról is beszélt Orbán Viktor, hogy pont a lengyelek ellen lezárt hetes cikk szerinti eljárás lezárásakor levélben kérdezte meg von der Leyent, hogy „amit az új lengyel kormány megtett Lengyelországban, szabad-e nekünk, magyaroknak megtenni”, amire még válaszra se méltatta.
Egy ilyen Bizottság elnöke a mi felfogásunk szerint nem maradhat a helyén
– foglalta össze álláspontját.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió Tanácsának csúcstalálkozóján 2024. június 27-én. A fotó forrása: Portfolio.
