Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy Magyarország elégedetlen az Európai Unió jelenlegi irányvonalával, és az Európai Bizottság eredeti, bürokratikus és menedzsment szerepét támogatja azzal szemben, hogy a végrehajtó testület egy politikai testületként működik. „Nem szeretjük a túlpolitizált bizottság megközelítését” – jelentette ki a miniszterelnök tanácsadója, aki kritizálta a korábbi bizottsági vezetők, például Jean-Claude Junckert, hogy egy politikai és Ursula von der Leyent, hogy egy geopolitikai bizottságként hivatkozta a szervezetre.
Állítása szerint a magyar kormány értékelése szerint ez az agenda tévútra vezette az EU-t.
A Portfolio kérdésére Orbán Balázs a mostani csúcstalálkozón is napirenden lévő intézményi reform kapcsán – amely kibővítené az Európai Parlament hatáskörét a lehetőséggel, hogy jogszabályokat terjesszen elő –, azt mondta, hogy ezt nem tudja támogatni a kormány. „Az Európai Parlament megerősítése nem segít megoldani a demokráciahiányt, hanem éppen ellenkezőleg” – magyarázta a politikus, aki szerint a kormány azt a radikális elképzelést javasolja, hogy az Európai Parlamentet ne közvetlenül választott képviselőkből, hanem a nemzeti parlamentek delegáltjaiból állítsák össze, ahogy az EU kezdeti időszakában is történt.
Úgy látja, ez a javaslat abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy a tagállamok szuverenitását meg kell védeni, és az EU-nak vissza kell térnie alapelveihez.
Ismertette, hogy az intézményi reform nem szerepel Magyarország prioritásai között az uniós elnökség során, így bár most a Tanács ülésén egyeztetnek erről a tagállamok, a július 1-én induló magyar félév alatt a kormány olyan kérdésekkel kíván foglalkozni, amelyekben szélesebb körű konszenzus alakulhat ki, erre példaként a versenyképességet említette.
A versenyképesség esetében senki nem beszél nyíltan a növekedés és a verseny ellen
– jegyezte meg.
Orbán Balázs kifejezte Magyarország vonakodását az EPF-en keresztül Ukrajnának nyújtott katonai támogatás ügyében, arra hivatkozva, hogy az ország el akarja kerülni a konfliktus eszkalálódását. Mint ismert, egyelőre a kormány megvétózta egy Kijevnek folyósítandó 6,6 milliárd eurós támogatást, amelyről most az EU-csúcson is tárgyalnak.
„Mi nem akarunk részt venni Ukrajna katonai támogatásában, sem önállóan, sem az EPF csatornáján keresztül” – szögezte le, de azt is hangsúlyozta, hogy elképzelhetőnek tartanak olyan megoldást, amelyet nem vétóz meg a kabinet, ha megfelelő kivételeket biztosítanak Magyarország számára.
Noha az Európai Békekeret lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok a huminatárius programokat támogassák – például a semleges Ausztria és Írország rendszeresen ideirányítja vagy innen kezelteti támogatásait –, Magyarország egyelőre nem támogatja, hogy bármilyen katonai célú programot finanszírozzanak az eszközből. Orbán Balázs ismertette, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások egy olyan technikai és jogi megoldás megtalálásáról, amely tiszteletben tartja Magyarország álláspontját, és nem tartja kizártnak, hogy végül megszavazza Orbán Viktor a javaslatot. Vélhetően valamilyen garancia elégséges lehet, amely megerősíti, hogy nem használják fel katonai célú támogatásokra a magyarokra eső részesedést.
Azt is leszögözte a tanácsadó, hogy Magyarország határozott álláspontja, miszerint nem nyújt katonai támogatást, kiterjed arra is, hogy elkerülje a konfliktusban való részvételt, még olyan nem halálos eszközökkel is, mint a légvédelem. „Magyarország nem akar részese lenni a konfliktusnak, és látjuk az eszkaláció körforgását” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy el kell kerülni a folyamatban lévő háborúban való további részvételt.
A szankciók és orosz médiumok betiltásával kapcsolatban ismertette, hogy a kormány azért nem támogatja az erre vonatkozó uniós lépéseket, mert Magyarország ellenez minden olyan intézkedést, amelyek nem járulnak hozzá a békéhez. „A szankciók nem jó eszközök a béke megteremtésére” – ismételte el Orbán Balázs, aki szerint egy ilyen lépés csak új orosz válaszlépéseket eredményezne, ezzel pedig egy végtelen oda-visszavagdalkozós folyamat indulna el.
Hozzátette, hogy ezzel együtt azért szavazzák meg az uniós korlátozó intézkedéseket, mert Magyarország álláspontja az, hogy azokat a szankciókat ellenzi csak, amelyek nem igazodnak nemzeti érdekeihez, különösen az energiaszektorban. Az ország azt is kifogásolja, ha az Európai Bizottság betiltana akár orosz, akár teljesen más kötődésű magyarországi médiaplatformokat, mivel ezt a szuverenitás megsértésének tekinti a kormány.
Ugyanakkor a kormányfő politikai tanácsadója kijelentette, hogy az EU-s védelmi ipar fejlesztését támogatja a kormány. Jelezte, hogy Magyarország védelmi stratégiája már rég óta az önellátást és a modernizációt helyezi előtérbe. Kiemelte, hogy Magyarország 2016-ban, jóval az ukrán válság előtt kezdte el katonai modernizációs programját, amely az önálló európai védelmi képességekre összpontosít és ezt az álláspontot képviselte az Európai Unióban is.
Minden olyan törekvés, amely arról szól, hogy mi európaiak képesek legyünk megvédeni magunkat a saját területünkön belül, azt Magyarország is támogatja
– magyarázta.
Orbán Balázs kitért az EU-n belüli bonyolult diplomáciai helyzetre, megjegyezve a liberálisok, a szocialisták és az Európai Néppárt (EPP) koalíciójának megállapodását, amellyel elosztották a csúcspozíciókat. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a Fidesz valóban tárgyal más közép- és kelet-európai országok pártjaival (például a szlovák Smerrel és a szlovén SDS-szel), amelybe a szuverenistaként jellemzett pártokat tömörítenék.
Azt határozottan kijelentette, hogy sem a Giorgia Meloni olasz kormányfő vezette Euópai Konzervatívok és Reformerek, sem az Identitás és Demokrácia frakciójához nem akarnak csatlakozni a magyar kormánypártok, köztük az Európai Néppártból frissen kilépett KDNP sem. Hangsúlyozta, hogy Magyarország célja a jobboldali, szuverenitásközpontú politikai erők egyesítése, bár elismerte, hogy a különböző frakciók összefogása kihívásokkal jár.
Orbán Balázs lapunknak azt is megerősítette, hogy bár hagyományosan az uniós soros elnökséget átvevő kormányfőt nem sokkal – jellemezően néhány héten belül – meghallgatja az Európai Parlament a programjával kapcsolatban, most Orbán Viktor várhatóan csak az ősszel mehet a képviselők elé. Mint ismertette, technikai okok miatt alakulhat ez így: az intézmények választások utáni újraszerveződése miatt időben nem férhet bele a miniszterelnök meghallgatása. Ugyanígy az Európai Bizottság biztosi kollégiumának látogatása is a nyár végére, ősz elejére tolódhat.
Címlapkép forrása: Portfolio
