Miután szerdán az Európai Központi Bank is hasonló megállapításokra jutott szerdai elemzésében, az Európai Bizottság konvergencia jelentésében arról ír, hogy Magyarország gazdasága az elmúlt években hullámvasútra került : a 2022-es erőteljes bővülést 2023-ban visszaesés követte. Az ország költségvetési irányvonala expanzív volt, a hiány 2023-ban a GDP 6,7%-át tette ki, és bár az államadósság csökkenő pályára állt, tavaly a GDP 73,5%-át érte el, de ez is meghaladja a Stabilitási és Növekedési Paktum által megkövetelt 60 százalékos célszintet.
Az Európai Bizottság ezért azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy indítson Magyarország ellen túlzottdeficit-eljárást, mivel az ország hiánya 2023-ban meghaladta a Szerződésben meghatározott, a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket.
A most kiadott előrejelzések szerint a GDP-arányos államadósság 2024-re 74,3%-ra emelkedik, majd 2025-re 73,8%-ra esik vissza. Magyarország adósságfenntarthatósági kockázatai középtávon közepesnek tűnnek, a jelenlegi alapeseti forgatókönyvük alapján
az államadósság a 2024. évi 74% körüli értékről 2034-re a GDP 78%-a körüli értékre emelkedik.
A mostani jelentés kiemeli, hogy az árstabilitás tekintetében Magyarország nem tudta teljesíteni a 12 havi átlagos inflációs ráta 4,1%-os referenciaértékét, amelyet az euróbevezetéshez megkövetelnének. Az éves átlagos inflációs ráta 2024 májusáig 8,4% volt, ami jóval meghaladta a megkövetelt szintet.
Mint írják, az inflációt számos tényező hajtotta, többek között az energiaárak emelkedése, a kibocsátási rés – a tényleges GDP és a potenciális közötti különbség –, valamint a valuta leértékelődése is erősítette. Az inflációs különbözet az euroövezethez képest 2022 elejéig csökkent, majd 2023 elejéig jelentősen nőtt. Kiemelik, hogy az energiaár-infláció különösen változékony volt, mivel az átmeneti árplafonok (így az üzemanyagár-stop) és a szabályozott árak (a rezsicsökkentés rendszere) késleltették az energiahordozók áremelkedésének átgyűrűzését az általános fogyasztói árindexbe.
Ami az üzleti környezetet illeti, Magyarország általában rosszabbul teljesít, mint számos euróövezeti tagállam a nemzetközi rangsorokban, még akkor is, ha a magyar üzleti környezet bizonyos jellemzői – például az alacsony társasági adó, a rugalmas munkaerő-piaci szabályozás és a hatóságok exportorientált közvetlen külföldi befektetéseket támogató hozzáállása – vonzóvá teszik az országot a globális értékláncokon belül a munkaigényesebb és költségérzékenyebb feladatok ellátására.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy a 2024-es országjelentés szerint a kiszámíthatatlan szabályozói környezet növeli az üzleti tevékenység költségeit.
Az elmúlt években fokozódott a kormányzati beavatkozás ágazatspecifikus adók, testre szabott jogszabályok és az üzleti tranzakciókat célzó kormányzati döntések formájában. Emellett egyes vállalatok és iparágak bőkezű állami támogatásokból és támogató szabályozásból részesülnek. Ezek a beavatkozások csökkentették a versenyt és akadályozták a hatékonyabb vállalatok növekedését. Továbbra is aggodalomra ad okot a korrupcióellenes keretrendszer és a jogalkotás minősége, ami negatív hatással van az üzleti környezetre.
Van fény az alagút végén
A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy az említett kihívások ellenére Magyarország az elmúlt években némi előrelépést ért el.
Az ország foglalkoztatási rátája történelmi csúcsot ért el, és a bérnövekedés is felgyorsult.
A munkaerőköltség növekedése azonban meghaladta a termelékenység növekedését, ami a fajlagos munkaerőköltség kiugrásához vezetett az uniós testület szerint. Az előrejelzések szerint a gazdaság 2024-2025-ben fokozatosan helyreáll, ahogy az infláció és a kamatlábak csökkennek.
Az előrejelzéseik szerint a magyarországi infláció 2024-ben 4,1%-ra, 2025-ben pedig 3,7%-ra csökken. Ez a csökkenés a nyersanyagárak emelkedésének a fogyasztói árakra való áthárításának befejeződésének tulajdonítható. A munkaerőköltségek magas növekedése és a fogyasztás várható élénkülése azonban lassítja a dezinflációt az elkövetkező negyedévekben.
Ami a növekedést illeti, a Bizottság előrejelzése 2024-ben és 2025-ben fokozatos fellendülést vetít előre Magyarország számára, 2,4%-os, illetve 3,5%-os GDP-növekedési rátával. Ezt a fellendülést várhatóan az infláció és a kamatlábak csökkenése fogja elősegíteni.
Az euróbevezetésével kapcsolatos uniós követelmények kapcsán megjegyzi a konvergenciajelentés, hogy a magyar forint nem vesz részt az ERM II-ben, Magyarországon lebegő árfolyamrendszer működik, amely lehetővé teszi a devizapiaci intervenciókat a központi bank részéről. Összességében a forint 2022-ben és 2023-ban nagy árfolyam-ingadozások mellett leértékelődött az euróval szemben, így a magyar deviza 2024 májusában mintegy 0,7%-kal gyengébb volt az euróhoz képest, mint két évvel korábban.
Kiemelik ennek kapcsán, hogy a rövid lejáratú kamatlábak különbözete az euroövezethez képest 2022 folyamán jelentősen nőtt, elérve az 1400 bázispontot, mivel a monetáris politika az euroövezethez képest sokkal erőteljesebben reagált a megugró inflációs szintekre és a valuta leértékelődésére.
A rövid távú kamatkülönbözet 2023-ban és 2024 elején jelentősen csökkent, de 2024 májusában továbbra is nagy, 343 bázispont volt.
Megjegyzik, hogy a konvergenciakritériumok közül Magyarország nem felel meg az átlagos nominális hosszú távú kamatlábakra vonatkozó elvárásoknak: a 2024 májusáig tartó 12 hónapban 6,8% volt, ami meghaladja az 5,5%-os referenciaértéket.
Kiemelik, hogy a hosszú lejáratú kamatfelár a német referencia-kötvényhez képest jelentősen nőtt 2022-ben, és októberben 800 bázispont körül tetőzött, ami jóval magasabb magyarországi inflációt és jegybanki irányadó kamatlábakat, valamint a kialakuló makrogazdasági egyensúlytalanságokkal összefüggésben magasabb szuverén kockázatot tükrözött, amit a hitel-nemteljesítési csereügyletekre vonatkozó felárak növekedése is jelez a Bizottság szerint.
Ugyanakkor megjegyzik, hogy a hosszú lejáratú kamatfelár a német referencia-kötvényhez képest abban a hónapban 427 bázispont volt, ami a 2022. októberi 806 bázisponthoz képest csökkenést jelent.
Az Európai Bizottság további tényezőket is megvizsgált, beleértve a folyó fizetési mérleg alakulását, a piacok integrációját és az intézményi környezetet. Megjegyzik, hogy a külső mérleg jelentősen javult, a 2022-es GDP -6,2%-áról 2023-ban 1,2%-ra, amit szerintük az okozott, hogy a belföldi kereslet visszaesett a magas infláció miatt, valamint az energiaárak is csökkentek.
Az intézményi környezetet vizsgáló mutatók szerint Magyarország rosszabbul teljesít, mint sok euróövezeti tagállam, különösen az elszámoltathatóság, a szabályozási minőség és a korrupció elleni küzdelem terén. Emellett Magyarország az euróövezet átlagához képest alacsonyabban teljesít a kormányzati hatékonyság és a jogállamiság tekintetében – derül ki a bizottsági jelentésből.
A Makrogazdasági Egyensúlyhiány Kezelési Eljárás (MIP) során az Európai Bizottság 2024-es jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország makrogazdasági egyensúlyhiányokkal küzd. A sebezhetőségek közé tartoznak az erős árazási és költségnyomások, az állami és külső finanszírozási igények, valamint a magas ingatlanárak.
Jók lennének az EU-források, csak nem elérhetők
A jelentésben azt is megemlítik, hogy Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve (RRP) intézkedéseket tartalmaz egy sor strukturális kihívás kezelésére, szinergiában más EU-s alapokkal, beleértve a versenyképesség növelését, a fenntartható bővülés ösztönzését, valamint az ország területi és társadalmi egyenlőtlenségeinek csökkentését. Az RRF finanszírozás 10,4 milliárd eurót biztosítaba Magyarország számára a 2021-2026 közötti időszakra.
Azonban mint írják, a helyreállítási terv végrehajtása jelentős késésben van, a kormány eddig még nem nyújtott be kifizetési kérelmet, miközben egyre közelebb van a végső határidő.
Ennek oka, hogy a 27 előírt szupermérföldkövet, amely a források lehívásának feltétele, még mindig nem teljesítette a kormány. Az Európai Bizottság továbbra is átláthatósági, korrupcióellenes és az igazságszolgáltatást erősíti reformokat vár el.
Ennek kapcsán megjegyzik, hogy emiatt sürgős intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a reformok és beruházások időben befejeződjenek, valamint a források ne vesszenek el végleg.
Címlapkép forrása: Portfolio
