Az EU Tanácsának leköszönő belga elnöksége több lehetőséget is javasolt, hogy megkerülje vagy megnehezítse a magyar kormány számára a vétójoggal való blokkolást. Ezek között szerepelnek olyan uniós szerződéses rendelkezések, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes döntéseket egyhangúság helyett minősített többséggel hozzanak meg. Vagy több magyarázatot követelnek meg az országoktól, amikor élnek vétójogukkal, és tisztázzák azokat a körülményeket, amelyek mellett blokkolhatják a szakpolitikákat.
Magyarország obstrukciója az elmúlt hónapokban példátlan mértéket öltött: Magyarország jelenleg hét Ukrajnával kapcsolatos, 6,6 milliárd euró értékű határozatot blokkol. Egyes tagállamok agresszívebb megoldásokat követelnek Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya megkerülésére, például egy újszerű jogi kiskapu kihasználásával a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználását Kijev megsegítésére.
Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a Tanács azt használná ki, hogy mivel májusban Magyarország tartózkodott a befagyasztott orosz vagyonon realizált profit felhasználásáról szóló indítványról szóló szavazáskor, jogilag járható út az, hogy a későbbi döntésnél már nem voksolhat a kérdésben.
Más javaslatok között szerepel, hogy a soros elnökség alatt a Magyarországon tartott miniszteri találkozókat bojkottálják más tagállamok.
De az is, hogy olyan bizalmas mellékleteket készítenek az uniós dokumentumokhoz, amelyek alternatív utakat vázolnak fel a megállapodás eléréséhez a blokk többi 26 tagja között.
Egyes tagállamok azt a nukleáris opciót is megvitatnák, hogy a 7. cikk szerinti eljárást indítanak Magyarországgal szemben, amely a szavazati jogának megvonásával végződhet. Bár egy ilyen már elindult a magyar kormánnyal szemben, de azt a Parlament kezdeményezte, egy új eljárást azonban a Tanács vagy a Bizottság is megkezdhetne.
A Financial Times szerint hétfőn Magyarország nem emelt kifogást egy olyan jogi értelmezés ellen, amely szerint nincs beleszólása abba, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételeket hogyan használják fel. Magyar tisztviselők olyan lehetséges alkut vetettek fel, amelynek értelmében Budapest feloldaná vétóját a 6,6 milliárd euró értékű, az Ukrajnába küldött fegyverek visszatérítésére szánt fővárosi pénzeszközökkel szemben, cserébe teljes hozzáférést kapna a jogállamisági és korrupciós aggályok miatt befagyasztott 6,3 milliárd eurós uniós pénzeszközökhöz.
Az Európai Bizottság viszont – állításuk szerint – elutasította ezt az alkut.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy Budapestnek nem áll szándékában feloldani vétóját mindaddig, amíg Kijev állítólag diszkriminálja a magyar cégeket. Érvelése szerint sok magyar vállalatot listázott Ukrajna a „háború támogatóiként”, ezt pedig elfogadhatatlannak tartja a kormány. A vétó egyre gyakoribb magyarországi alkalmazása frusztrációt okozott a többi EU-tagállamban, és egyesek keményebb fellépést követelnek Budapest zsarolásával szemben.
Címlapkép forrása: EU
