„Sajnálatos módon Magyarország nem hajtja végre a szükséges reformokat annak érdekében, hogy lezárható legyen az Európai Unió alapértékeinek veszélyeztetése miatt ellene indított, az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárás” – jelentette ki Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyekért és általános ügyekért felelős minisztere Luxembourgban kedden az MTI szerint.
Mint ismert, 2018-ban az Európai Parlament indította el Magyarország ellen az uniós atombombaként emlegetett 7. cikk szerinti eljárást a Sargentini-jelentésre alapozva. Akkor az EP kifogásolta a magyar jogállamisági helyzetet, aggasztónak nevezte a korrupció mértéket, hiányolta a transzparenciát a közigazgatásban. Azóta az Európai Bizottság félévente tart meghallgatást a magyar ügyben, majd arról az Európai Tanácsban is egyeztetnek, ahol a magyar kormány beszámolhat az előrelépésekről.
Az ET-ben kedden az általános ügyek tanácsában most ismét napirenden van a téma, amelyről a tagállami miniszterek ülését megelőzően Hadja Lahbib elmondta, hogy kedden a tanács immáron a hetedik alkalommal tárgyalja Magyarország ügyét a 7-es cikk szerinti eljárás keretében. Érdekesség, hogy a hivatalos programban a magyar ügy még nem szerepel.
Mint arról beszámoltunk, a magyar kormány sorozatos vétóját megelégelve egyes tagállamok kormányai már javaslatokat tettek arra, hogyan lehetne megkerülni ezt az obstrukciót az Európai Tanács szavazásain. A konszenzusos döntéshozatalokat megkerülő lépésként felvetődött, hogy több minősített többségű szavazás legyen, valamint az is, hogy a 7. cikk szerinti eljárást léptessék tovább, vagy indítsanak egy újat a magyar ügy miatt.
Magyarország ismételt meghallgatására azért van szükség, mivel – Lahbib szavai szerint – továbbra is megállapítható, hogy Magyarországon hiány mutatkozik a jogállamiság tiszteletben tartása, a kisebbségek jogai és az igazságszolgáltatás függetlensége terén.
„Látható, ha van rá akarat, akkor nagyon gyorsan le lehet zárni a 7-es cikkes eljárást, ahogyan ezt Lengyelország példája is mutatja” – fogalmazott a belga miniszter. Érdemes felidézni, hogy épp az ÁÜT legutóbbi ülésén Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely nem értett egyet a lengyel eljárás lezárásával, mivel a kormány szerint a varsói vezetés csak ígéreteket tett csak eddig, nem hajtott végre valódi reformot. Akkor Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter politikai indíttatásúnak nevezte a lépést, és kettős mércének tartja, hogy a lengyelekkel szemben már megszüntették az eljárást.
Azt javasoljuk Magyarországnak, hogy fogadja el a szükséges reformokat, és ezzel akár már az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnöksége ideje alatt lezárható lehet az eljárás
– tette hozzá Labib.
Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős biztosa érkezésekor azt mondta, hogy a Magyarországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárás keretében az uniós testület továbbra is számos területet vizsgál, különösen a média, az akadémiai szabadság, az egyesülési szabadság, valamint a régóta érvényben lévő rendkívüli rendeleti kormányzás ügyét kíséri figyelemmel.
Azt mondta, a jövő héten kezdődő soros elnökség fontos lesz Magyarország számára, hogy megmutassa, tisztességes módon tud eljárni és elvégezni a feladatokat, ahogyan az az elnökséget betöltő ország feladata.
„Remélem, hogy a magyar elnökség professzionalizmust mutat majd” – tette hozzá a cseh biztos.
Az uniós szerződés hetes cikke olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat az összes többi tagország egyhangú támogatása esetén.
Címlapkép forrása: Portfolio
