A szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) a tervek szerint 2026-ban lépne hatályba, és a szén-dioxid-intenzív importot, például az acélt és a vasat adóztatná meg. Az indiai hatóságok és vállalatok attól tartanak, hogy az intézkedés kétszámjegyű vámokat vethet ki termékeikre, ami megnehezíti a versenyt az európai beszállítókkal és az olcsóbb riválisokkal, például Kínával – írja a Financial Times.
A kritikusok szerint a CBAM a fejlett országok kísérlete arra, hogy megbüntessék azokat a fejlődő országokat, amelyek megpróbálják egyensúlyba hozni a gazdasági növekedést a gazdaságuk környezetbaráttá tételével. India az EU-val és az Egyesült Királysággal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások részeként a vállalatai számára kivételt szeretne kiharcolni.
Az indiai vállalatok azonban le vannak maradva a kibocsátási normák tekintetében, és a CBAM várhatóan olyan nem vámjellegű intézkedésként fog működni, amely árthat az indiai iparnak.
A felháborodás ellenére az indiai hatóságok és vállalatok gyorsan lépnek a nehézipar környezetbarátabbá tétele érdekében, felismerve, hogy a fenntarthatóság javítása kulcsfontosságú a versenyképesség megőrzéséhez. Narendra Modi miniszterelnök célul tűzte ki, hogy 2030-ig 500 gigawattnyi megújuló energiakapacitást telepít, és India támogatásokat vezetett be a szénnek a nehézipar energiaforrásaként való kiváltására szolgáló zöld hidrogén hazai kapacitásbővítésére.
Míg néhány indiai konglomerátum rendelkezik európai létesítményekkel és jobb helyzetben van, addig a nehézipari ellátási láncok számos kis- és középvállalkozását fenyegeti a felkészületlenség veszélye. A kihívás az, hogy tudatosítani kell bennük a CBAM kereskedelemre és költségekre gyakorolt hatását. Ahhoz, hogy a CBAM valóban hozzájáruljon az indiai ipar környezetbarátabbá tételéhez, nagyobb hazai elfogadottságra és részvételre van szükség.
Címlapkép forrása: Getty Images
