A mai napon sajnos megkezdődött a vörös vonalak átlépése itt az Európai Unióban, ugyanis bejelentették, hogy az Európai Békekeretből összesen 1,4 milliárd eurót az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozására használ fel az Európai Unió úgy, hogy Magyarország azzal nem ért egyet, de az európai szabályok teljes sutba vágásával Magyarországot egészen egyszerűen kihagyták a döntéshozatalból – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külügyi Tanács hétfői ülése utáni luxemburgi sajtótájékoztatóján.
Az ügy előzménye, hogy májusban a magyar kormány tartózkodott azon a szavazáson, amelyen arról döntöttek a tagállamok, hogy az EU-ban legfoglalt mintegy 50 milliárd eurónyi orosz vagyonon realizált profitot Ukrajna támogatására használnák fel. Így – mint arról beszámoltunk – egy jogi kiskaput kihasználva az Európai Tanács jogi szolgálata jelezte, hogy
a korábbi tartózkodás miatt a végső döntésbe Magyarország nem szólhat bele, vagyis a kormány nem vétózhatja meg a támogatást.
„Brüsszel, a bürokraták és egyes tagországok úgy gondolták, hogy ez kellő hivatkozási alapot ad ahhoz, hogy Magyarország döntési jogát semmibe vegyék, és így Magyarország álláspontjának figyelmen kívül hagyásával, a döntés lehetőségéből kizárva Magyarországot arról döntöttek, hogy az Európai Békekeretből 1,4 milliárd eurónyi forrást újabb Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozására használnak. Ez egy egyértelmű vörös vonal” – jelentette ki a politikus.
Később elmondta, hogy a magyar kormány jogászai vizsgálják a lehetőségét annak, hogy megtámadják a mostani döntést a befagyasztott orosz eszközökön realizált profit felhasználásáról.
Szijjártó Péter emellett arról is beszélt hétfői sajtótájékoztatóján, hogy Magyarország nem támogatja, hogy Ukrajna területére utazzanak uniós kiképzőtisztek, hogy ott segítsék az ukrán védelmi erők felkészítését. „Ez számunkra elfogadhatatlan, ez ellen minden létező eszközzel tiltakozunk, hiszen az európai uniós kiképzők Ukrajnába telepítése egy újabb rendkívül súlyos veszélyt hozna elő a háború továbbterjedésénél” – fogalmazott a miniszter.
Noha Magyarország is elfogadta és megszavazta a 14. szankciós csomagot, amely megtiltaná, hogy az EU-ban működő cégek orosz LNG-t reexportáljanak, vagyis profitot szerezzenek az orosz gázkereskedelmen, most erről is kritikusan nyilatkozott Szijjártó.
„Ez nem más, mint egy totális kudarcot vallott stratégia folytatása. Nagyon komoly vitákat kellett vívnunk a szankciós csomag készítése során annak érdekében hogy megvédjük magunkat, megvédjük a nemzeti érdekeinket és megvédjük az energiaellátásunk biztonságát” - fogalmazott. Szerinte ezt sikerült elérni, mivel a szankciós csomagról szóló jogszabályban biztosították azt is a tagállamok vezetői, hogy az új paksi atomerőmű építése és annak minden folyamata, minden szakasza és minden eleme teljes egészében mentesül a szankciós intézkedések alól.
Úgy fogalmazott: „a paksi beruházás teljes és általános mentességet kap a szankciós intézkedések alól. Ez azt jelenti, hogy ha európai vállalatok részt vesznek a paksi atomerőmű bővítésének beruházásában - számos ilyen van németek, franciák, osztrákok - akkor nem kell engedélyt kérniük még a saját tagállami hatóságaiktól sem”.
Úgy folytatta: „Mindez azt jelenti, hogy a túlteljesítés vagy a politikai rosszakarat lehetőségét is kiiktattuk a rendszerből. Egyetlenegy európai uniós kormány sem tud gátat szabni európai cégek részvételének a paksi beruházásban. Ez azt jelenti, hogy egy csomó akadályt és bonyolultságot kiiktattunk a rendszerből, és fel tudjuk gyorsítani a paksi beruházást. Gyakorlatilag ezzel az általános mentességgel egy olyan helyzet állt elő a paksi beruházás terén mintha nem lenne háború Ukrajnában, és annak nem lennének különböző szankciós és egyéb gazdasági korlátozó hatásai” – magyarázta a miniszter.
Címlapkép forrása: Portfolio
