Az uniós kibocsátási egységek értékesítésének 2%-a kerül a közös uniós Modernizációs Alapba, amelyből 13 alacsonyabb jövedelmű tagállam számára osztanak pénzt évente két körben megújuló energiás, energiahatékonysági, energiatárolási, energiahálózat korszerűsítési és hasonló célokra.
A Modernizációs Alap oldala szerint az idei első körben Magyarország öt elsőbbségi projektet jelentett be, és ebből az Európai Beruházási Bank hármat hagyott jóvá, és ezt a hármat mind támogatta is az Európai Bizottság a minap meghozott döntéseivel. Amint az alábbi táblázatban is látható:
- Egy távfűtés korszerűsítési projektre 28,5 millió euró támogatást ad a Bizottság,
- Egy megújuló energiatermelési módozaton keresztüli távfűtés korszerűsítési projektre 39,7 millió eurót nyújt,
- Energiaközösségek fejlesztésére pedig további 8,6 millió eurót.
A három projektre együtt 76,8 millió euró támogatás érkezik Brüsszelből, amely mai árfolyamon mintegy 30 milliárd forintot tesz ki.
![modernizacios alap tamogatasi tablazat2406](https://pcdn.hu/articles/images-xs/m/o/d/modernizacios-alap-tamogatasi-tablazat2406-686243.jpg)
Az idei első pénzosztási körben tíz tagállam összesen csaknem 3 milliárd euró támogatást kapott 39 energetikai projektre, amelyek támogatják az energiarendszerek korszerűsítését, az energia-, az ipari és a közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését, valamint az energiahatékonyság javítását. Amint a Bizottság közleménye rámutat: ez az eddigi legnagyobb kifizetés a Modernizációs Alapon keresztül 2021 óta, így az összes kiadás 2021 januárja óta 12,65 milliárd euróra emelkedett. Ezek a beruházások segítik a tagállamokat éghajlat- és energiapolitikai céljaik elérésében, és hozzájárulnak az EU azon hosszú távú célkitűzéséhez, hogy 2050-ra elérje a klímasemlegességet.
A tíz tagállam közül egyébként Magyarország a kisebb összeget kapók között találhatók, hiszen a 3 milliárdos csomag nagy részét Csehország és Románia kapta ezúttal. A tételes támogatási lista így néz ki az idei első kör alapján: Bulgária (65,2 millió EUR), Horvátország (52 millió EUR), Csehország (835,2 millió EUR), Észtország (24,1 millió EUR), Magyarország (76,8 millió EUR), Lettország (26,8 millió EUR), Litvánia (59 millió EUR), Lengyelország (697,5 millió EUR), Románia (1 095 milliárd EUR) és Szlovákia (35 millió EUR).
A korábbi támogatási körök eredményei itt érhetők el. Ezekből látszik, hogy tavaly a második körben kapott csak támogatást Magyarország két projektre összesen 74,2 millió euró összegben: az egyik egy távfűtési korszerűsítési projekt volt, a másik pedig egy hálózati energiatároló projekt volt. Előtte 2022-ben az első pénzosztási körben gyakorlatilag két teljesen hasonló projektre ugyanilyen összegben (74,2 millió euró) nyert el Magyarország forrást. 2021-ben az első pénzosztási körben egy energiaközösség fejlesztési projekt kapott 11,4 millió eurót, a második körben pedig egy távfűtés korszerűsítési (14,3 millió euró), illetve egy energiaközösség fejlesztési projekt nyert forrást (8,6 millió euró).
Mindez azt jelenti, hogy a ma bejelentett döntés az elmúlt négy év távlatában is jelentős elnyert összegnek számít Magyarország szempontjából a Modernizációs Alapból.
Címlapkép forrása: Shutterstock