Magyarország akadályozza azt az uniós és G7-es tervet, amely lehetővé tenné az Európai Unió számára, hogy évente 2,5-3 milliárd eurót küldjön a szankciók által befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből ukrajnai segélyezésre. Márciusban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az 50 milliárd euró értékű vagyon újrabefektetéséből származó összeg 90%-át Ukrajna számára fegyverek beszerzésére fordítsák, a fennmaradó 10%-ot pedig az uniós költségvetésbe utalják a védelmi ipar megerősítésére.
Kiterjedt viták után az uniós nagykövetek május 8-án politikai konszenzusra jutottak a javaslatról. Magyarország azonban egyedüliként meg akarta vétózni a kifizetéseket felgyorsító jogszabály megalkotását. Végül a május 21-i csúcson tartózkodott a kérdésben.
Az EU vezető diplomatája, Josep Borrell a Financial Timesnak vasárnap kifejtette, hogy mivel Magyarország tartózkodott a korábbi megállapodásnál, amely az Oroszország befagyasztott vagyonából származó bevételek elkülönítéséről szólt,
nem lehet része a pénz felhasználásáról szóló döntésnek.
A jogi kiskapuról azt mondta, hogy bonyolult, sok részletszabályra kiterjed, de Borrell szerint teljesen szabályos és működik.
Ez az Orbán-kormány megkerülésére irányuló stratégia egy olyan akadályt is elháríthat, amely megnehezítheti a G7-ek azon erőfeszítéseit, hogy az orosz eszközökön generált profitot fedezetként használva decemberig 50 milliárd dolláros hitelt vegyenek fel Kijev számára. Erről a vezetők a hónap elején Olaszországban tartott csúcstalálkozón döntöttek, a hitelt pedig a jövőbeni bevételekből kívánják visszafizetni.
Mint azt a Financial Times is kiemeli, a magyar kormány összesen hét másik, Kijev felfegyverzésével kapcsolatos uniós döntést is blokkol, mintegy 6,6 milliárd euró értékben.
Magyarország azonban még mindig blokkolhatja az uniós szankciókat, amelyek értelmében az orosz vagyonelemeket zárolják. Ezt a döntést az EU 27 országának félévente egyhangúlag meg kell újítania, a következő határidő szeptember közepén jár le. Borrell kijelentette, hogy Brüsszel a NATO által Orbán Viktor miniszterelnökkel múlt héten kötött megállapodáshoz hasonlót – vagyis hogy Magyarországnak nem kell részt vennie az Ukrajnával kapcsolatos esetleges NATO-missziókban – ajánlott a magyar kabinetnek, de azt egyelőre elutasította a kabinet. A magyar kormány nem kívánt nyilatkozni.
Címlapkép: Josep Borrell Fontelles, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság erősebb Európáért felelős alelnöke beszél a 21. Shangri-La párbeszéd harmadik plenáris ülésén a szingapúri Shangri-La Hotelben 2024. június 1-jén. A fotó forrása: EU.
