Az EU legutóbbi intézkedései, amelyek ideiglenes vámokat vetettek ki a kínai e-autók importjára, jól mutatják az elmúlt időszakban egyre kiéleződőbb ellentétre Kínával. Az új bütetőtarifák mértéke 17,1% és 38,1% között mozog, és egy kilenc hónapos vizsgálat eredményeként születtek, amely megállapította, hogy Peking tiltott állami támogatásokkal épített ki túlkapacitásokat, amelyek biztosítják, hogy jelentős árelőnye legyen a kínai gyártóknak európai riválisaikkal szemben.
Az EU e lépései összhangban vannak a korábbi, Kínából érkező importcikkekre vonatkozó antidömping-vizsgálatokkal és az azokra adott válaszlépésekkel. Az együttműködő kínai vállalatok új vámokat kaptak, átlagosan 19,7%-ot, míg a nem együttműködő cégek 44,7%-os vámot. Ezek az intézkedések azt hivatottak jelezni, hogy az EU kész szembeszállni a kínai EV kereskedelmi gyakorlatokkal, de tárgyalásos úton rendeznék a konfliktust a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint.
Kína válasza az EU vámjaira valószínűleg célzott ellenintézkedésekből áll majd, például mezőgazdasági termékekre vagy nagy motoros belső égésű járművekre kivetett új vámokkal. Ugyanakkor Kína érdekelt abban, hogy elkerülje az e-jármű szektorban az eszkalálódó kereskedelmi háborút az EU-val, mivel az unió fontos piac az ázsiai gazdaság számára, és az Egyesült Államok, Törökország és Brazília magasabb e-autós vámokat vezettek be az elmúlt időszakban, lényegében kizárva Kínát a piacáról.
Azonban az, hogy az Európai Unió egyelőre nem sütötte el a fegyvert, amelyet most a vámokkal elővett, nem jelenti azt, hogy kesztyűs kézzel bánna Pekinggel.
A technológiai szektorban az EU számos kihívással néz szembe a kritikus technológiáinak és kutatásainak védelme terén a stratégiai riválisok, például Kína ellen. Egy belső dokumentum szerint, amelyet a Politico szerzett meg, az unió még mindig küzd belső gépezetének olajozásával, hogy előre mozdítsa azokat az kezdeményezéseket, amelyek az európai innovációk védelmét célozzák, különösen a négy élvonalbeli technológia területén: fejlett félvezetők, mesterséges intelligencia, kvantumtechnológia és biotechnológia.
A techszektort is meg kellene védeni
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által 12 hónappal ezelőtt bemutatott gazdaságbiztonsági stratégiája egy olyan agendát határozott meg, amely a kockázatok kezelésére összpontosít a beszállítói láncok esetében, a kritikus infrastruktúrában, a technológiai fejlesztések védelmében.
Az EU küzdelme a kritikus technológiáinak és kutatás-fejlesztési eredményeinek védelméért tovább bonyolódik azzal, hogy az unió lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött az innováció terén, különösen a fejlett félvezetők és az AI (mesterséges intelligencia) vonatkozásában. Egy, a tech lobbicsoport Digital Europe és a tanácsadó cég Frontier Economics által csütörtökön közzétett tanulmány arra figyelmeztetett, hogy egy védekező stratégia önmagában nem lesz elegendő a sikerhez. A tanulmány felhívta az EU-t arra, hogy biztosítsa, hogy a technológiai cégek, a teljes beszállítói láncon keresztül csak Európának legyenek kitettek.
A tanulmány szerint az EU részesedése a fejlett félvezetők globális szabadalmi bejegyzéseiből a 2010-es 23%-ról 2019-re 14%-ra csökkent, míg Kína részesedése ugyanebben az időszakban 9%-ról 21%-ra nőtt. Az AI területén az EU-s bejegyezések aránya a globális szabadalmi kérelmeknél stagnál körülbelül 15%-on, de Kína részesedése 10%-ról 25%-ra nőtt. A tanulmány azt is megjegyezte, hogy az EU kutatási és fejlesztési (K+F) kiadásai a GDP arányában alacsonyabbak, mint az Egyesült Államoké és Kínáé.
A tanulmány kiemeli az innovációs szakadék kezelésének fontosságát annak érdekében, hogy megvédje az EU kritikus technológiáit és kutatásait a stratégiai riválisoktól. A tanulmány azt javasolja, hogy az EU növelje K+F kiadásait és hozzon létre kedvezőbb szabályozási környezetet a technológiai cégek számára. Azt is javasolják, hogy az EU működjön együtt hasonló gondolkodású országokkal a feltörekvő technológiák közös szabványainak és szabályozásainak kidolgozásában.
Ugyanakkor Brüsszelben sokan aggódnak amiatt, hogy Von der Leyen erőfeszítései újabb csapást kaphatnak, mivel Magyarország, amely baráti kapcsolatokat kíván kiépíteni Kínával, hamarosan hat hónapos időszakra átveszi az EU Tanácsának - a blokk kormányközi ágának - vezetését. A magyar kormány máris hangsúlyozta, hogy összességében erősen szkeptikus a technológiai ágazatot Kínával szemben megvédő csomaggal szemben, amelyet hamarosan bemutat az Európai Bizottság.
Célkeresztbe kerül az akkumulátorágazat?
A Kína–EU konfliktus ráadásul egyre kiterjedtebbé válik: az e-autók mellett szubvenciós vizsgálat indult már a napelem- és a szélturbinagyártók ellen is. A gyanú szerint ezeket az ágazatokat is olyan mértékben pumpálta fel Peking állami támogatásokkal, hogy olyan árelőnnyel exportálhatnak az uniós belső piacra, hogy az lehetetlen helyzetbe hozza az EU-s gyártókat.
Az akkumulátorgyártásnál egyelőre még nem indult hivatalos vizsgálat, de az e-autós ágazati vizsgálat mellékesen azt is megállapította, hogy az egész értékláncra, így a cellagyártásra is igaz, hogy rengeteg állami támogatást kaptak.
Az akkumulátoripar kulcsfontosságú szerepet játszik az Európai Unió ambiciózus céljának elérésében, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Az EU célja gazdaságának dekarbonizációja, különösen az úti közlekedési szektorban, amely az EU közlekedési kibocsátásainak 77 százalékáért és az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának 20%-áért felelős. Az akkumulátorok nemcsak az elektromos járműveket (EV-ket) hajtják, amelyek elengedhetetlenek a közlekedési kibocsátások csökkentéséhez, hanem létfontosságúak az új hálózati tároló létesítményekhez is, amelyek szükségesek a megújuló energiát egyre inkább felhasználó gazdaság stabilizálásához – írja elemzésében a European Council on Foreign Relations (ECFR).
Az energiatárolás iránti kereslet jelentősen növekedni fog. Jelenlegi energiatárolási kapacitása, amely elsősorban vízenergia, 60 GW. Azonban ez a kapacitás várhatóan 2030-ra 200 GW-ra, 2050-re pedig 600 GW-ra növekszik. Az ECFR szerint az akkumulátorok várhatóan az energiatárolási kapacitás növekedésének nagy részét fogják kielégíteni, ami nélkülözhetetlenné teszi őket a jövő energiaellátásának biztonsága szempontjából.
Az EU jelentős kihívással néz szembe a kínai akkumulátorgyártóktól való függősége miatt. 2023-ban az EU-ban eladott elektromos járművek akkumulátorainak 30%-át kínai cégek gyártották. Az ázsiai országban gyártott cellák alacsonyabb költsége, amely átlagosan 126 dollár per kilowattóra (kWh), versenyképesebbé teszi őket, ami megint csak az európai gyártókra jelent fenyegetést. Az árak az Egyesült Államokban és az EU-ban 11%-kal, illetve 20%-kal magasabbak, köszönhetően Kína túlkapacitásainak, de az olyan államilag támogatott technológiai fejlesztéseinek is, mint amilyeneket a lítium-vas-foszfát akkumulátorok területén értek el.
Az EU függősége Kínától komoly ellátásilánc-kockázatot jelent. Bármilyen geopolitikai feszültség vagy konfliktus megszakíthatja az akkumulátorok és alkatrészeik ellátását, ami súlyos fenyegetést jelent az unió energiaellátásának biztonságára és dekarbonizációs erőfeszítéseire nézve.
Az EU már most is számos stratégiai kezdeményezést dolgozott ki ezen kihívások kezelésére, a már kidolgozott cselekvési terv hat kiemelt területre összpontosít, beleértve a nyersanyagokhoz való hozzáférést, a gyártás pénzügyi támogatását és az innováció ösztönzését.
Az unió Kritikus Nyersanyagokról szóló új szabályozásának célja az alapanyagok hazai termelésének és feldolgozásának fejlesztése 2030-ra, csökkentve az EU egyetlen külső forrástól való függőségét 65%-ra. Emellett az import diverzifikálását is célul tűzi ki a Global Gateway befektetési kezdeményezés által támogatott partnerségek révén.
Azonban a kínai gyártók már nemcsak exportőrként, de gyártóként is megjelentek az Európai Unió belső piacán: a CATL például Németországban és Magyarországban kezdett beruházásokba, de itthon fejleszt még az EVE Battery és a Sunwoda is. Mindez pedig csak fenntartja az EU jelentős kitettségét az ázsiai ország felé. Éppen ezért hamarosan eljuthat oda az EU, hogy szigorú válaszlépéseket tegyen az államszövetségen belül beruházó, államilag agyontámogatott kínai szereplőkkel szemben az ECFR-jelentése szerint.
Az EU erőfeszítései, hogy megvédjék szellemi tulajdonukat és kritikus technológiáikat Kínától, még csak most formálódnak. Miközben a kínai EV-kre vonatkozó legutóbbi tarifák egy lépést jelentenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépés felé, Brüsszelnek a technológiai szektorban is meg kell oldania a kihívásokat, hogy hosszú távú versenyképességét és a gazdaságbiztonságát biztosítani tudja.
Címlapkép forrása: Portfolio
