Az Európai Bizottság tavaszi csomagja felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a versenyképességet és növeljék a termelékenységet. A kormányokat felkérik, hogy biztosítsanak támogató üzleti környezetet, javítsák az oktatási rendszerek hatékonyságát, könnyítsék meg a finanszírozáshoz való hozzáférést a piaci szereplők számára, építsenek ki integrált kutatási és innovációs ökoszisztémákat, valamint gyorsítsák fel a zöld és a digitális átállást.
De a legfontosabb, hogy a nemzeti költségvetések rendbe tételét kérik.
Az Európai Bizottság szerint a költségvetési politikáknak arra kell törekedniük, hogy az adósságot csökkenő pályára állítsák vagy óvatos szinten tartsák, miközben megőrzik a beruházásokat. Az új gazdaságirányítási keretrendszer 2024-et az EU költségvetési politikai koordinációjának átmeneti évévé teszi. Az új keret szerinti költségvetési politikai iránymutatás célja a tagállamok adósságfenntarthatóságának megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása – írják közleményükben.
A Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést készített 12 tagállam számára annak felmérésére, hogy megfelelnek-e a Szerződés hiánykritériumának.
Hét tagállammal szemben indokolt a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása: Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia.
Az eljárás fő kritériumai, hogy a GDP-arányos államadósság 60 százalék alatt legyen, míg a költségvetési hiány ne legyen magasabb, mint a bruttó hazai össztermék 3 százaléka. A magyar helyzet egyelőre egyik pontnak sem felel meg, ráadásul az elmúlt négy évben – ami alatt a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai miatt felfüggesztették az EDP-eljárásokat – a két mutató csak romlott itthon (ahogy természetesen más tagállamokban is). A tavalyi deficit 6,7 százalékos volt a magyar kormány tájékoztatása szerint, míg az államadósság 73,5 százalékon állt, a magas infláció miatt még egy kicsit csökkent is 2022-höz képest.
Mint jelentésükben írják, Magyarországon továbbra is egyensúlyhiány tapasztalható. Az árnyomással, valamint a külső és kormányzati finanszírozási igényekkel kapcsolatos sebezhetőségek továbbra is relevánsak, bár a javuló külső környezet enyhített néhány rövid távú kockázatot.
A nagy folyó fizetési mérleghiány 2023-ban oldódott csak fel, mivel a belföldi kereslet a magyarországi recesszió közepette visszaesett, valamint az alacsonyabb energiaárak miatt csökkentek az importköltségek.
A Bizottság szerint Magyarországon a szigorúbb monetáris politika is hozzájárult ezen tényezők mellett a nagyon magas inflációs ráta csökkentéséhez.
Mindazonáltal a maginfláció továbbra is a legmagasabbak között maradt az EU-ban, és a fajlagos munkaerőköltségek erőteljesen növekedtek 2023 végéig, ami nyomást gyakorolt a versenyképességre.
A folyó fizetési mérleg a belföldi kereslet élénkülésével várhatóan ismét kis mértékű hiányt fog mutatni, miközben a gazdaság és annak külső finanszírozása továbbra is ki van téve az energiaárak és a kockázati felárak alakulásának. A magasabb kamatlábak mellett 2023-ban lelassult az ingatlanárak emelkedése és enyhült a lakáspiac felülárazottsága.
A nagy költségvetési hiány továbbra is fennáll az expanzív politikák és a recesszió óta gyengülő növekedés miatt 2023-ban.
A hiány az előrejelzések szerint némileg csökken, de továbbra is jelentős marad (4,3-4,5 százalék), és hozzájárul az inflációhoz, valamint növeli a külső hitelfelvételi igényt. A GDP-arányos államadósság és a kamatterhek továbbra is magasak maradnak.
A szakpolitikai előrelépés minden területen korlátozott volt, különösen a költségvetési és a strukturális területeken, ami hozzájárul az azonosított sebezhetőségek fennmaradásához. A költségvetési kiigazítás hozzájárulna a maginfláció csökkentéséhez és a külső pozíció megerősítéséhez, valamint az államadósság növekedésének megfékezéséhez; a túlzott deficit esetén követendő eljárás (EDP) elindítása támogatná ezt a kiigazítást.
Brüsszel szerint az új Stabilitási és Növekedési Program részeként elvárt, a kormány és a Bizottság által kidolgozandó gyorsreagálási terv időben történő és hatékony végrehajtása várhatóan segít csökkenteni a sebezhetőséget, amit a torzító piaci beavatkozások (például az ágazati különadók) fokozatos kivezetése és a költségvetési konszolidációt támogató reformok erősítenének.
A Bizottság ezért azt kívánja javasolni a Tanácsnak, hogy 2024 júliusában hiányalapú túlzottdeficit-eljárást indítson Magyarországgal szemben.
Miről szól a most elindított eljárás?
A Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) egy olyan szabályrendszer, amelynek célja a költségvetési fegyelem biztosítása és a fenntartható növekedés előmozdítása az Európai Unióban. A 2024. április 30-án hatályba lépett új gazdaságirányítási keret célja az államadósság fenntarthatóságának megerősítése, valamint a stabil és inkluzív növekedés fokozása beruházások és reformok révén. A reform központi elemei közé tartozik az erősebb nemzeti felelősségvállalás, az egyszerűbb és átláthatóbb szabályok bevezetése, a fokozatosabb költségvetési kiigazítási pályák kialakítása, azok végrehajtása, valamint a nemzeti költségvetési intézmények függetlenségére és technikai kapacitására vonatkozó új uniós szintű minimumszabályok bevezetése.
Az új keretrendszer szerint a tagállamok olyan középtávú költségvetési és strukturális terveket fognak kidolgozni és előterjeszteni, amelyek közös uniós keretek között egyesítik a költségvetési, reform- és beruházási politikákat. E terveknek elő kell segíteniük a jövő zöld, digitális és rugalmas gazdaságának kiépítését, és versenyképesebbé kell tenniük az EU-t. A keretrendszer emellett egyetlen operatív mutatót, a nettó kiadások növekedési ütemét vezette be az idén tavasszal elfogadott reformmal annak értékelésére, hogy a tagállamok megfelelnek-e az új szabályoknak. Ezt a mutatót nem befolyásolják a bevételek és a munkanélküliségi kiadások ingadozásai, így a tagállamok a nehéz időkben jobban tudják támogatni gazdaságukat. Ha azonban a bevételek gyorsan növekednek, a kormányoknak ezeket a bevételeket arra kell felhasználniuk, hogy költségvetési puffereket képezzenek a későbbiekre. Az új keretrendszer védi az EU által társfinanszírozott programok nemzeti kiadásait is, lehetővé téve a beruházások növelését anélkül, hogy ez befolyásolná az uniós költségvetési szabályoknak való megfelelést.
A Bizottság referenciapályákat fog ajánlani azon tagállamok – így Magyarország – számára, amelyek államadóssága meghaladja a GDP 60%-át, vagy amelyek államháztartási hiánya a GDP 3%-a felett van, iránymutatást adva nekik útmutatást a középtávú költségvetési és strukturális terveikben szereplő nettó kiadási pálya kialakításához. Ezek az egyes tagállamokra differenciált pályák célja, hogy az államadósság arányát csökkenő pályára állítsák, az államháztartási hiányt a GDP 3%-a alatt tartsák, és konvergenciát érjenek el egy közös rugalmassági tartalék felé. A GDP legalább évi 0,5%-ának megfelelő költségvetési kiigazítás szükséges mindaddig, amíg a hiány a GDP 3%-a alá nem csökken, és a költségvetési erőfeszítésnek lineárisnak és arányosnak kell lennie a kiigazítási időszak teljes erőfeszítésével. A referenciaértékek alatti hiánnyal és adóssággal rendelkező tagállamok esetében a Bizottság kérésre technikai információkat nyújt a strukturális elsődleges egyenlegre vonatkozóan, hogy a hiányt a GDP 3%-a alatt lehessen tartani.
Az Európai Bizottság a következő országspecifikus ajánlásokat tette most Magyarországnak az EDP-eljárásról szóló javaslat mellett:
- A 2024–2025-ös fűtési szezon kezdete előtt vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket.
- Fokozatosan szüntesse meg a még fennálló ár- és kamatplafonokat.
- Hajtson végre célzottan az alacsony jövedelmű háztartásokat támogató intézkedéseket a lakásszektorban.
- Az elhúzódó késedelmekre tekintettel jelentősen gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok, valamint a REPowerEU-fejezettel kiegészített helyreállítási és rezilienciaépítési terv megvalósítását, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló intézkedések haladéktalan végrehajtása és a feljogosító feltételekkel kapcsolatos függő kérdések megoldása révén, biztosítva, hogy a reformok és beruházások 2026 augusztusáig lezáruljanak.
- A kohéziós politikai programok félidős felülvizsgálata kapcsán továbbra is az elfogadott prioritásokat helyezze a középpontba; az energiaszegénységre és a legkevésbé fejlett térségekre és településekre összpontosítva tegyen intézkedéseket a szegénység jobb kezelése érdekében.
- Javítsa a szabályozási keretet és fokozza a versenyt az áruk és a szolgáltatások piacán azáltal, hogy kerüli az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és az egyes vállalkozások számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt jelentő, testre szabott jogszabályok szelektív alkalmazását.
- Javítsa a szociális ellátórendszer megfelelőségét. Javítsa az iskolázottsági szintet, valamint az eredményes aktív munkaerőpiaci intézkedések hozzáférhetőségét, és biztosítsa az eredményes szociális párbeszédet.
- Csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget, gyorsítsa fel a gázellátás diverzifikálását az Oroszországon kívüli források fokozottabb igénybevételével, és tegyen intézkedéseket a fosszilis tüzelőanyagokra irányuló támogatások megszüntetése érdekében.
Másoktól is lépéseket várnak
Az Európai Bizottság Bizottság a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokat is javasol 2024-ben. Ezek az iránymutatások közös prioritásokat határoznak meg a nemzeti foglalkoztatási és szociális politikák igazságosabbá és befogadóbbá tétele érdekében. Az iránymutatásokat aktualizálták, hogy azok kiterjedjenek a készségek és a munkaerőhiány kezelésére, valamint az alap- és digitális készségek fejlesztésére irányuló intézkedésekre.
A most kiadott jelentés csak az első lépés a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása felé: a nemzeti értékelések fényében és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételét követően az Európai Bizottság javasolja a 27 tagállam vezetőit tömörítő Tanácsnak, hogy 2024 júliusában nyissa meg az EDP-procedúrákat követendő eljárásokat e tagállamokkal szemben. Az őszi európai szemesztercsomag részeként, a középtávú tervekben meghatározott kiigazítási pályával való összhang biztosítása érdekében a Bizottság ajánlásokat tehet a Tanácsnak a túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetésére.
A Bizottság felkéri az eurócsoportot és az Európai Unió Tanácsát, hogy vitassák meg a csomagot, és hagyják jóvá az EDP-eljárások megindítását. A Bizottság továbbá várakozással tekint az Európai Parlamenttel folytatott konstruktív párbeszéd elé a csomag tartalmáról és az európai szemeszter ciklusának minden további lépéséről – áll a közleményben.
Címlapkép forrása: EU
