Két évvel azután, hogy az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát, az Európai Unió rendületlenül kiáll Kijev mellett, támogatva annak gazdaságát, fegyveres erőit és az ország jövőbeni helyreállítását. Lényegében ennek mentén kell értelmezni azt is, hogy február 21-én végül az EU-tagállamok megállapodtak a 13 szankciós csomag elfogadását, amely azt jelképezi, hogy az államszövetség továbbra is elkötelezett, hogy Oroszország háborús gépezetének bevételi forrásait amennyire csak tudja csökkentse.
A másik kimondatlan ok pedig az, hogy az Európai Unió maga is fontos geopolitikai szereplőként pozícionálja magát, így pedig nem akarja finanszírozni az egyik riválisát, hanem annyira megnehezítené a dolgát, amennyire csak tudja.
A szankciókat alapvetően sem annak szánták, hogy azonnal megtörjék Oroszországot, a cél minél nagyobb gazdasági károk okozása volt. Annak megítélése egyelőre kettős, hogy ez mennyire sikeres: a kritikusok azzal érvelnek, hogy nem omlott össze az orosz állam, valamint az európai gazdaságok is számos nehézséggel küzdenek miattuk; míg a büntetőintézkedések támogatói szerint jelentős nehézségeket okoznak Moszkvának, a költségvetési bevételek pedig folyamatosan csökkennek.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
