Portfolio signature

Az EU vett egy 180 fokos fordulatot, beintett Angela Merkel örökségének

Az Európai Unió jelentős külpolitikai fordulatot hajtott végre 2023-ban, amelynek részeként átértékelte a Kínával szembeni megközelítését: bár kereskedelmi partnerként tekint az ázsiai országra, egyre inkább leválik gazdaságilag róla az államszövetség. Az EU megkezdte az ellátási láncai diverzifikálását, technológiai téren is egyre inkább elzárkózik a Kínával való együttműködéstől. A cél egy egyensúlyibb kereskedelmi mérleg fenntartása, miközben pár éve még Angela Merkel német kancellár egy szorosabb EU-Kína együttműködésért lobbizott.

Angela Merkel német kancellár 2020-ban még azért küzdött, hogy létrejöjjön egy beruházási megállapodás az EU és Kína között. Bár az azóta visszavonult vezető papíron az európai befektetők kínai piacra jutását kívánta megerősíteni, olyan kérdésekben is engedett volna Pekingnek, mint a kényszerű technológiaátadás és a kínai állami támogatások engedélyezése az EU-n belül. Azonban ez végül a koronavírus-járvány utóhatásai miatt elbukott: az unió tagállami vezetőinek többsége felismerte, hogy már így is túlságosan függ az EU gazdasága Kínától, az ellátási láncok nagy része az ázsiai ország kezében van, valamint folyamatosan tűnik el a nyugati technológiai előny, mivel az európai gyártók fejlesztéseit folyamatosan lemásolják, vagy saját innovációkkal állnak elő.

Az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy ahogy az energiapiacokon Moszkvától függtek az uniós tagállamok, úgy a gyártócégek egyre inkább Kína döntéseitől függnek, ez pedig felerősítette az EU-s diverzifikációs törekvéseket. Bár Németország még Olaf Scholz kancellársága alatt is egy stratégiai partneri viszonyt akart fenntartani Pekinggel, a friss jelentések rámutattak: a német gazdaság egyre inkább szenved attól, hogy Kína folyamatosan szorítja ki az ország cégeit az exportpiacokról. Ennek kicsúcsosodása lett az, hogy míg korábban Berlin vehemensen elutasította Emmanuel Macron francia elnök protekcionista kezdeményezéseit, végül idén szeptemberben áldásukat adták arra, hogy az Európai Bizottság szubvenciós vizsgálatokat indítson a kínai e-autók exportjánál, valamint a vasútépítési ágazaton belül, mivel kibukott, hogy az ázsiai ország betelepülő cégei – a bőkezű állami támogatásoknak hála – árban is versenyképessé váltak az EU-s piacokon.

Ez pedig az EU stratégiai fordulatát hozta magával: megindult a leválás a kínai kereskedelemről, az Egyesült Államokhoz hasonlóan a technológiaexportot elkezdték visszafogni az uniós szereplők.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés