A koronavírus-járvány sokként érte a világot, melyre válaszul a legtöbb országban az államok, de az olyan szupranacionális szervezetek is, mint az Európai Unió vezetői különleges jogokkal vértezték fel magukat. A kormányok és a hatóságok amellett, hogy a szabadságjogokat a karanténintézkedésekre hivatkozva korlátozhatták, a versenypiaci folyamatokba is belenyúlhattak.
A Covid alatt ez dominánsan arról szólt, hogy az egészségügyi ellátáshoz szükséges eszközök, gyógyszerek, vagy higiéniás termékek kereskedelmét blokkolhatták az egyes országok, míg a gyülekezési jogot is korlátozták a járványveszély miatt. Egészen szélsőséges esetekben cégek felügyeletét is átvehették a kormányok, vagy megakadályozhatták a felvásárlásokat - ezekre nemcsak, hogy a magyar jogrend lehetőséget adott magának, de élt is ezekkel a budapesti vezetés.
Mivel szinte minden ország döntött hasonló intézkedésekről, emberi jogi szervezetek sora bírálta az Európai Uniót és tagállamait, hogy leépítik a demokratikus rendszereket ezekkel a különleges jogokkal. Főként azt kritizálják, hogy mostanra már a járványügyi korlátozásokat szinte minden ország kivezette, de a gyülekezési jogra vonatkozó tilalmak sokszor még most is érvényesek.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
