Napelemes pályázat: két szék között a pad alá estek a nyertesek, de remélhetőleg van kiút

Mióta a kormány október közepén sokak számára váratlanul bejelentette, hogy nem engedélyezi a továbbiakban a lakossági napelemes fejlesztéseknél a hálózati betáplálást egy kivételtől eltekintve, sok bizonytalanság lengi körbe a lakossági napelemes pályázatot is. Ezt nem enyhíti az, hogy a kormány azt hangsúlyozza: egyszerűbbé és gyorsabbá vált a napelemes fejlesztések engedélyezése, az ugyanis azért jött, mert lényegében csak a szigetszerű működést jelentő fejlesztéseket engedik meg a továbbiakban. Így tehát a telepített napelemhez olyan méretű tárolót is kell tenni, ami ezt a gyorsított jóváhagyást lehetővé teszi. Az ilyen jellegű napelemes fejlesztések viszont az új helyzetben lényegében soha meg nem térülő beruházássá váltak, így erősen kérdéses, hogy mit ér az elvileg gyors jóváhagyásuk.

Mindez azt is jelenti, hogy akik például az uniós napelemes pályázaton indultak és nyertek, vagy a következő hetekben nyerni fognak, jelen állás szerint két szék között a pad alá eshettek, amint arra a Telex is felhívja a figyelmet. Ennek a helyzetnek a lényege saját kiegészítéseinkkel:

• Akik csak napelemes fejlesztést terveztek (akkumlátor/tároló nélkül, hiszen azt el se várta a pályázat és nem is támogatta számukra), azért vannak nehéz, illetve bizonytalan helyzetben, mert lényegében sziget üzemmódú fejlesztéseket enged a továbbiakban a kormány, miközben ezt az utat kizárta a pályázati szöveg. Nyilván azok a napelemes pályázók/már nyertesnek kihirdetett személyek, akik október 31-ig éltek a bejelentési lehetőséggel az illetékes áramszolgáltató felé, hogy ők bizony terveznek napelemes fejlesztést, reménykedhetnek benne, hogy ezt majd jóvá is hagyják nekik a szaldós rendszerben az uniós pályázatra tekintettel, de egyelőre nem lehetnek biztosak benne. Az ő bizonytalan helyzetüket például az rendezhetné, ha egy kormányrendelet előírná azt az áramszolgáltatók számára, hogy aki ezen a napelemes pályázaton nyert és beadta október végéig a kérelmét, azt az áramszolgáltatók vegyék előre a beözönlött több tízezer kérelem között és mindenképpen engedélyezzék nekik a hálózatba való betáplálást azután, hogy majd elkészül a projektjük. Itt viszont az is bonyolíthatja a képet, hogy a napelemes nyertesek számára a kiírás már eleve előírta, hogy ha menetközben változik a szaldós elszámolási mód, akkor nekik kötelezően azt kell majd választaniuk a rendszerük üzembe helyezése során.
• Akik a komplex fejlesztésre adtak be pályázatot, az ő helyzetük a fentiekből adódóan azért is bizonytalan, mert bár tároló telepítésére is kérhettek pénzt (de bizonyára nem akkora kapacitásúban gondolkodtak, mint amekkora a sziget üzemmódot lehetővé tenné), de ha a napelemes fejlesztés kivitelezése eleve bizonytalan, akkor a többi projektelem megvalósítása is az. A kiírás szerint ugyanis a projekt minden elemét kötelező megvalósítani. Nyilván az ő helyzetükben is oldhatná a bizonytalanságot a fent említett kormányrendelet megszületése, feltéve, hogy mindegyik érintett és nyertessé nyilvánított pályázó előtte beadta október 31-ig a kérelmét az illetékes áramszolgáltató felé. (Ha vannak olyanok, akik nem, akkor számukra esetleg egy olyan kormányrendelet rendezhetné a dolgot, hogy aki ebben a pályázatban nyert, és megvalósítja a projektjét jövő év végéig, nekik mindenképpen engedélyezzék a majdani betáplálást, a kiépített tárolói kapacitásra is tekintettel, a kérelem beadásától függetlenül.)

A fenti, eleve bizonytalan helyzetet tovább fokozza, hogy közel egy éve kellett beadniuk az érintetteknek négy ütemben a pályázatot és a hivatalos adatbázisban jelenleg még mindig azt látjuk, hogy csak 25 ezer 828 nyertes született a 43 ezer 379 beadott támogatói igényből (és közülük 25 ezer 774 pályázat hatályos). Ez azt jelenti, hogy az ősz folyamán lezáruló pályázatértékelési ígéret ellenére még mindig több, mint 17 ezren várják az eredményt.